Awakening militarism in Japan

Schwarcz Emese Anna (2017) Awakening militarism in Japan. Külkereskedelmi Kar.

Előnézet	PDF schwarcz_emese_MA_thesis.pdf Download (1MB) | Előnézet
	PDF Schwarz Emese_Hallgatói beleegyezés.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (223kB)

Absztrakt (kivonat)

A tanulmány célja, hogy átfogó képet alkosson Japán jelenkori nemzetközi kapcsolataiban meglévő problémáiról és konfliktusairól, történelmi áttekintéssel ismertetve a regionális szereplőkkel való kapcsolatának változásait, a külpolitikai stratégiáiban történt változásokat, valamint hogy milyen változó trendek születtek biztonságpolitika terén az elmúlt néhány évben és évtizedben. Elemezve Abe Sinzó miniszterelnök belpolitikáját, magát a politikai rendszert és az általa előidézett változásokat a külkapcsolatokban, e tanulmány igyekszik kiemelni a jelenlegi (és régóta fennálló) politikai súrlódásokat a Távol-keleti régióban, egyúttal meghatározva Japán szerepét és pozícióját a távol-keleti regionális közösségben. Ezt elősegítve több szempontot is megvizsgáltam. Elsőként a Japán által a XX. században alkalmazott kül- és biztonságpolitikai trendeket és szokásokat próbáltam azonosítani. Miután a tágabb kontextust ismertettem, fontosnak találtam végigmenni a hideg háború fontosabb belpolitikai szempontból lényeges eseményein annak érdekében, hogy érthetőbbek legyenek a jelenlegi miniszterelnökhöz fűződő mozgató rugók és feltörekvő ideológiák. Ahogyan azt a szakdolgozat címe is mutatja, ezek közé tartozik az ébredő militarizmus jelensége. Bár a közelmúltban ez a kifejezés (vagy még inkább a remilitarizáció szó) egyfajta zsargonná vált a jelenlegi miniszterelnök nézeteivel kapcsolatosan, jómagam óvatosabban bánnék ezzel a kifejezéssel, különösképp amikor valós trendekről van szó. Bizonyos értelemben magát a kutatási kérdést a címből nyerhetjük: lehet számítani a közeljövőben remilitarizációra Japánban? Ez a tanulmány megpróbálja ismertetni az efelé haladó tendenciákat, valamint azokat a jeleket, amik arra mutatnak, hogy Japánnak hamarosan szüksége lehet a militarizmus egyes elemeinek elsajátítására. E jelek bemutatásának érdekében a következő fejezetekben elemezni fogom Japán külkapcsolatait. A Távol-keleti régió szereplői közül a Kínai Népköztársaság és Dél-Korea a két legfontosabb, amiket nem lehet figyelem nélkül hagyni Japán kapcsán. A három ország közti dinamika nem csak a régi erőviszonyaira van hatással, de történelmileg is bizonyítottan befolyásolta nyugati országok Távol-keleti regionális politikáját is. Az elemzés során Kína esetében nagyobb hangsúlyt fektetek a területi vitákra, míg Dél-Korea kapcsán a komforthölgyek (comfort women) problémakörét járom körbe. Míg a területi vita a térség változásban lévő hatalmi egyensúlyához köthető, a komforthölgy probléma ennél kétoldalúbb, azonban nem kevésbé jelentős. Ezeknek a konfliktusoknak a kontrasztja tökéletesen tükrözi azt, hogy bizonyos történelmi események hogyan tudják a jelen korban is kísérteni és befolyásolni a kelet-ázsiai régió stabilitását. Ezt a gondolatmenetet folytatva, Oroszország szintén idekapcsolható. Napjainkban Oroszország egyre inkább kézzel foghatóan meghatározó tényezővé kezd válni a keleti hatalmi erőviszonyokban, s mint ilyen, nyilvánvalóan a japán külpolitikára is hatással van. Ebből a szempontból a Kuril-szigetek konfliktusa prominens szerepet kap. Csakúgy, mint a másik két fő konfliktus, a Kuril-szigetek problémaköre is a második világháború hagyatéka. Azonban a kínai vagy koreai kérdéssel ellentétben az általános attitűd a vita felé és a tárgyalási stratégiák potenciálisan összezilálhatják az amerikai-japán kapcsolatokat, különösen mivel az amerikai elnökválasztás meglepő eredménye után bizonytalanná vált az Egyesült Államok Ázsiai-csendes-óceáni térség politikája. Az elemzés létrejöttét segítette egy főként elsődleges és másodlagos forrásokra alapozott kutatás, mely nagy részben politikai analízisekre, nemzetközi és regionális hírlapokra, kormányzati nyilatkozatokra, hivatalos jelentésekre és külpolitikai szakértők tanulmányaira helyezte a hangsúlyt. Ezek a források betekintést nyújtottak a regionális és japán trendekbe és eseményekbe, összekapcsolva őket társadalmi és gazdasági folyamatokkal. Összefoglalva, a tanulmány megpróbál választ adni olyan kérdésekre, mint hogy mik a jellemzői a japán külpolitikának? Hogyan befolyásolják a belpolitikai események a szomszédos államokkal való kapcsolatot? Hogyan változott Japán belpolitikája és vezetése? Milyen problémák lappanganak a jelenben? Hogyan fogják ezek a problémák (feltehetően) alakítani Japán jövőjét? A kutatás végső kérdése: hogyan fog változni Japán regionális szerepe? Nyilvánvalóan ez a kérdés még nem megválaszolható, de bizonyos szintig lehet (vagy megpróbálok) projekciókat formálni Abe Sinzó politikáját és az elmúlt évek globálissá váló általános tendenciáit alapul véve, nagyobb hangsúlyt fektetve a pragmatikus fordulatra a japán külpolitikában.

Magyar cím

Ébredő militarizmus Japánban

Angol cím

Awakening militarism in Japan

Intézmény

Budapesti Gazdasági Főiskola

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi és Európa-tanulmányok Intézeti Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi Tanulmányok

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Militarizmus, Japán, Külkapcsolatok, Észak-Korea, Dél-Korea, Kína
Felhasználói azonosító szám (ID):	Hegedűsné Orbán Éva
Rekord készítés dátuma:	2017. Ápr. 27. 11:01
Utolsó módosítás:	2022. Okt. 07. 09:53
URI:	http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/10052

Actions (login required)

Tétel nézet