Hitelinformációk digitalizációja a BISZ Zrt-n keresztül

Auerbach István (2017) Hitelinformációk digitalizációja a BISZ Zrt-n keresztül. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Auerbach_Istvan_szakdolgozat_irattárba.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2067. Október 04.. Download (3MB)
	PDF titkositas.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (244kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozati témámként választottam, a hazai hitelezési folyamat és a Központi Hitelinformációs Rendszerben tárolt digitális hiteladatokat bemutatását. Több okból is közel áll hozzám ez a téma, hiszen közel három éve dolgozom a hazai Központi Hitelinformációs Rendszert üzemeltető BISZ Zrt-nél az elemzési területen, és a koromnál fogva nekem is sokkal testhezállóbb a világban fénykorát élő, zajló digitalizációs folyamat. Dolgozatom első fejezetében a digitalizációval és a digitális társadalommal foglalkozom, ahol bemutatom a digitális társadalmat és annak tagjait. A digitalizáció következtében egy teljesen új társadalmi forma alakul meg, amit digitális társadalomnak nevezünk. A digitális társadalomban összemosódnak a fizikai és virtuális határok, ennek következtében alapjában véve változtatja meg az embereket és személyiségüket, mivel a digitális társadalom tagjai már egyre kevesebb fizikai kontaktust létesítenek egymással. Mindent online próbálnak meg elintézni, például online csevegnek, online bankolnak, online vásárolnak és online foglalják a szórakozásukhoz szükséges programok nagy részét. Ahhoz azonban, hogy a digitális társadalom adta pozitív lehetőséget megfelelően ki is tudják az emberek használni, képzetteknek is kell lenniük. Emiatt tartottam fontosan megvizsgálni az egyes generációk viselkedését, ugyanis más az elképzelése egy X generációhoz tartozó személynek a világról, mint egy Z generációhoz tartozónak.A különböző generációkat a Baby Boomerektől egészen a Z generáció tagjaiig megvizsgáltam, ahol arra a következtetésre jutottam, hogy a Baby Boomberek digitális társadalomba történő integrációja marginális sikert mutatna, ugyanis ők az a generáció, akik koruknál fogva az internet fogalmával sem biztos, hogy tisztában vannak. Az X generáció tagjai árnyaltabb képet mutatnak, hiszen ők azok, akik jelenleg éppen a nyugdíj előtt állnak. Ők már valószínűleg munkájuk során találkoztak internettel, emiatt nagyobb eséllyel tudnának a digitális társadalomba beilleszkedni. A jelentős változás az Y generációtól indul, mert ők már a digitalizációban élnek és munkájuk révén napi szinten felhasználóivá is kell, hogy váljanak. A Z generáció tagjait pedig szokás digitális babyknek nevezni, ami utal arra, hogy beleszülettek ebbe az egész folyamatba. Legfontosabb dolog számukra, hogy mindent elérjenek egyszerűen, egy kattintással, online. Emiatt az igény miatt óriási adatmennyiséget halmoznak fel internetes körútjaik során, amiben az üzleti élet óriási potenciált vélt felfedezni, hiszen ezekből az adatokból felállíthatnak ügyfél viselkedési modelleket, melyekből következtetni tudnak az adott személyek preferenciáira. Azonban ezt az óriási adathalmazt (Big Data) tárolni és elemezni is tudni kell. Jelenleg mindkettő óriási kihívást jelent a cégek számára. Az egyik legnagyobb terület, ahol óriási adatmennyiségek vannak, az a bankszektor. Manapság szinte már minden ember kapcsolatban áll valamilyen pénzintézettel akár több fronton is.A magyarországi hitelpiacot tekintve nem nevezhető nagynak, hiszen a közel 10 milliós lakosság európai szinten is kicsinek számít ebben a szektorban. Munkámból adódóan azonban rálátok a teljes lakossági és vállalkozási hitelezésre Magyarországon és emiatt jött az ötlet, hogy meg szeretném vizsgálni, hogy a hiteladatok digitalizációja elősegítette-e a felelős magyar hitelezést? Az elemzésekhez munkahelyem biztosította az adatokat, a Központi Hitelinformációs Rendszert üzemeltető BISZ Zrt. Az elemzést négy állomásból építettem fel. Megvizsgálom, hogy mekkora a számossága az ügyfél oldali adatkéréseknek postai és digitális formában. Postai úton több mint tíz éve van lehetőség az adatok megismerésére, míg digitális formában csak közel hat éve. A számosságot tekintve a digitális adatkérés rendkívüli emelkedést mutatott az elmúlt években. Nagyobb emelkedést és számosságot ért el, mint a postai közel tíz év alatt. Az elemzés során arra számítottam, hogy a digitális adatkérés emelkedni fog, ezáltal a postai csökkenni, azonban ez egy tévhit volt, hiszen látható, hogy a postai konstans módon megmaradt, és így a digitális forma egy teljesen új társadalmi réteget vonzott be, véleményem szerint. Hogy ez a feltételezésem bizonyosságot nyerjen, megvizsgáltam pénzintézeti oldalról is. Megvizsgáltam, hogy az elmúlt másfél évben mennyi üzleti lekérdezést indítottak a pénzintézetek az ügyfelekre viszonyítva ezt a teljes hitelszerződés kötés állományhoz. A vizsgálat során kimutatható volt, hogy párhuzamosan az ügyfél oldali lekérdezés számmal, itt is emelkedés volt kimutatható a lekérdezések számában. Továbbá ami a legfontosabb, hogy a koreloszlást vizsgálva sikerült kimutatnom, hogy az indított üzleti lekérdezések nagy számát az X és Y generáció tagjaira kérték, ami magyarázhatja azt a feltételezésem, hogy megmaradt ügyféloldalon a postai lekérdezések számossága, és a digitális lekérdezések rohamos növekedése pedig egy új réteget vonz be. Ezt követően pedig megvizsgáltam az elmúlt évek hitelezési volumenét és minőségét, hiszen ez még szükséges ahhoz, hogy következtetést lehessen levonni a felelős hitelezésről. Az elemzés jól mutatja, hogy az elmúlt években a hitelezés összegszerűségét tekintve növekedett a hitelkihelyezés, míg a nem teljesítő hitelek száma és összege csökkent az elmúlt években. Véleményem szerint a Hitelinformációs Központ működése és a hiteladatok digitális formában való megtekinthetősége segíti a magyarországi felelős hitelezést. Az önmagában nem jelenthető ki, hogy csak ez az egy dolog, ami elősegítette a felelős hitelezést, hiszen a válságot követően a bankok hozzáállása is más lett, hitelbírálati folyamataik szigorúbbak lettek és állami szabályzás is nagyban gátolja a túlzott eladósodottságát a háztartásoknak, azonban úgy gondolom, hogy a digitalizáció is egy nagyon fontos eleme a felelős hitelezésnek.

Magyar cím

Hitelinformációk digitalizációja a BISZ Zrt-n keresztül

Intézmény

Budapesti Gazdasági Főiskola

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Vállalkozásfejlesztés

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Banki hitelezés, Digitalizáció, Hitelezési folyamat
Felhasználói azonosító szám (ID):	Auerbach István
Rekord készítés dátuma:	2017. Máj. 16. 15:29
Utolsó módosítás:	2017. Máj. 16. 15:29

Actions (login required)

Tétel nézet