Marketingkommunikáció életkezdő szingliknek

Oláh Petra (2017) Marketingkommunikáció életkezdő szingliknek. Külkereskedelmi Kar.

PDF Marketingkommunikáció életkezdő szingliknek.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatomban arra kerestem a választ, hogy milyen marketingkommunikációval érdemes megközelíteni az életkezdő szinglik csoportját. Dolgozatom első felében ehhez az életkezdők fogalmát magyaráztam meg, ami az egyedül élő, 20 és 30 év közötti, önálló háztartásukat frissen megkezdő fiatalokat foglalja magában. Majd megvizsgáltam életmódjukat, anyagi helyzetüket, munkakeresési nehézségeiket. Megtudtam, hogy a közhiedelemmel ellentétben, a fiatal szingliknek eleinte meglehetősen nehéz boldogulniuk, hiszen pályakezdő fizetésből nagyon nehezen tudják fenntartani magukat. Így a legtöbben családjuktól kapnak anyagi támogatást, ami miatt az önállóság érzete csökken, ez pedig szorongást, stresszt válthat ki belőlük. Bemutattam a posztadoleszcencia jelenségét is, valamint az életkezdők szerepkonfliktusából adódó problémákat. Máris mintát kell mutatniuk, mások az ő választásaikat akarják követni, miközben még ők maguk is bizonytalanok saját döntéseikkel kapcsolatban. Ezután rátértem a szingliség fogalmára, ezt a szociológusok, a gazdaság és a közélet oldaláról is körüljártam. Különbséget tettem az egyszemélyes háztartások és az egyedülállók között, valamint párhuzamba állítottam az életkezdők két csoportját: a szingliket és a gyermektelen párokat. Megtudtam, hogy a gyermektelen párok, mint fogyasztói csoport, sok szempontból hasonlóak a szinglikhez. Mindkettő igen vonzó célcsoportnak számít, hiszen sok területen átlagon felüli fogyasztást mutatnak, egyes termékekért és szolgáltatásokért pedig hajlandók kiugróan magas összegeket kifizetni. Nagy szerepet játszanak az életükben az élmények, a pillanat megélése, és ezt a vásárláskor is igénylik. Foglalkoztam a szingliség pszichológiai tényezőivel is, ezt a választott és a kényszer szinglik csoportjára lebontva vizsgáltam meg. Ezt követően nemzetközi kitekintést adtam, feltérképeztem, milyen az életkezdő szinglik helyzete Európában, és Európán kívül. A következő fejezetekben már marketing oldalról közelítettem meg a témámat, megvizsgáltam a szinglik életmódbeli trendjeit, valamint szegmentáltam őket négy alcsoportra koruk és a szingliségük választottsága / kényszerűsége szerint. Így kialakítottam a 20-24 évesek között az önmegvalósítók és a magányos függetlenek csoportját, a 25-30 éveseknél pedig a berendezkedett szinglik és a pánik-szinglikét. A sikeres marketingkommunikációhoz emellett muszáj képben lennünk a legfrissebb marketingtrendekkel is, dolgozatomban ezúttal a célcsoportom igényeihez legjobban igazodó digitális marketing trendeket gyűjtöttem ki. Ezután mélyebbre ástam az életkezdő szinglik fogyasztásának témájában, kérdőíves, kvantitatív kutatást végeztem, aminek segítségével megtudtam, mik a csoport fő érdeklődési körei, mi az, amire kiemelkedően magas összegeket szánnak, melyik területen képesek kompromisszumokat kötni a fogyasztásukban. Megállapítottam, hogy szűkös anyagi helyzetük miatt tudatos vásárlók, és az FMCG termékeken szoktak leginkább spórolni. Kiemelkedően sokat költenek viszont a szórakozásra, élményekre, ruhaneműkre és kényelmi termékekre (pl. félkész és készételek) A vásárlásuk belső motivációira is kíváncsi voltam, itt különbséget tudtam felfedezni a párok és az egyedülállók szokásai között. Főleg a magányos szinglikre jellemző, hogy a vásárlással vigasztalják magukat, ha magányosságot éreznek, vagy kudarc éri őket, míg a választott szinglik általában jutalmazni szokták magukat a vásárlással, ha érzelmi alapú döntésről beszélünk. Ebben segítségemre volt négy interjúalanyom is, akiket a szingliségről, a korosztályuk előnyeiről és hátrányairól, fogyasztási szokásaikról és reklámokhoz való attitűdjükről kérdeztem. Az interjúk eredményét a szekunder és a primer kutatásnál is felhasználtam. Megtudtam, hogy mind érzelmi állapotuk, mind anyagi helyzetük, mind életstílusuk miatt egy különálló csoportként kell őket kezelni a marketingkommunikáció kialakításánál. Ezt követően megnéztem azt is, hogy milyen platformokon lehet a leginkább elérni az életkezdő szingliket, ehhez igazítva állítottam össze javaslataimból egy rájuk szabott marketingkommunikációs stratégiát. Megállapítottam, hogy ennél a csoportnál elengedhetetlen az online jelenlét és a mobilra optimalizálás. Muszáj elrugaszkodnunk a hagyományosabb módszerekről és médiumoktól, hiszen nehéz fenntartani az érdeklődésüket. Ne eladni próbáljunk meg nekik valamit, hanem mi adjunk nekik valamit plusz tartalmat. Ezt mindenképp az érdeklődésüknek megfelelően találjuk ki, ez pozitív érzelmeket és bizalmat vált ki belőlük. Az életkezdő szinglik nagyon árérzékenyek, szeretik az eladásösztönzést (kupongyűjtés, kóstoló, nyereményjáték), és ennek is azt a fajtáját, ami által valami élményhez, szórakozáshoz juthatnak. Személyre szabott hirdetéseket javasolnék, hiszen igénylik, hogy külön az ő szűkebb csoportjához szóljanak. Azonban ez kétélű fegyver, hiszen pl. a chat-botos hirdetéseket és az influencer marketinget a 25-30 közöttiekből sokan már tolakodónak tartják. Mindig figyeljünk a legfrissebb trendekre, újításokra a technológiában, hiszen ezek az eszközök (pl. virtuális valóság) marketing célokra is remekül alkalmazhatók.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Főiskola

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Marketing Intézeti Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Kereskedelem és Marketing

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Marketingkommunikació, Szinglik, Fogyasztói csoport, Média, Életkezdők
Felhasználói azonosító szám (ID):	Hegedűsné Orbán Éva
Rekord készítés dátuma:	2017. Dec. 07. 09:33
Utolsó módosítás:	2018. Ápr. 23. 09:52

Actions (login required)

Tétel nézet