A hosszú távú tervezés kihívásai, stratégiai menedzsment

Hauki János (2017) A hosszú távú tervezés kihívásai, stratégiai menedzsment. Pénzügyi és Számviteli Kar.

PDF szakdolgozat feltöltendő.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (892kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban a hosszú tervezés kihívásait mutattam be a stratégiai tervezés tevékenységének részletes elemzésén keresztül. A tervezés a mindennapjaink részét képezi, életünk során folyamatosan terveket és célokat tűzünk ki magunk elé hol rövid, hol pedig hosszú távon. A cégek és vállalkozások életében szintén elmondható, hogy a stratégiai tervezés jövőre reflektáló, úgymond jövőalkotó tevékenységet jelent és arra hivatott, hogy pontos célok meghatározásával és azok eléréséhez szükséges akciók megnevezésével segítse a vállalat sikeres működését. Ennek megfelelően a tervezés, mint tudatos jövőalakítás a különböző és kiszámíthatatlan környezeti változásokra való felkészülést is jelenti, mely segít a vállalkozások hosszú távú fenntartásában. A hosszú távú tervezés a felső vezetés feladatköre, és talán a legkönnyebben kritizálható tervezési forma, elvégre könnyen megkérdőjelezhető a szükséges időtáv, a költségesség, illetve az eredményesség. Elsőként megkülönböztettem a tervezés különböző formáit azok írásba foglaltsága, időhorizontja és a változtatások mértéke szerint, mely utóbbin belül bemutattam a formális és informális tervezés fogalmát. A stratégiai tervezés modelljének bemutatásakor elsőként a stratégiai tervezés szintjeit elemeztem. Ennek során bemutattam a vállalati szintű vezetés, a divizionális vezetés, és végül pedig a divízión belüli funkcionális részlegek vezetési szintjének fogalmát és szükségességét a szakirodalmak szerint. Ezt követően szükségesnek véltem kitérni az üzletági portfólió bemutatására, melyhez a BCG portfóliómátrix elemzését választottam, mint a legáltalánosabb és legismertebb stratégiai elemzési módszert a vállalatok életében. A vállalati stratégia megközelítésének elemzését vizsgálva Henry Mintzberg mintája alapján három megközelítés szerint tárgyaltam. A stratégiai tervezési tevékenység egyik meghatározó elemeként a belső erőforrások elemzésére tértem ki és bemutattam a vállalati belső értékelés legelterjedtebb módszereként ismeretes SWOT-elemzést, mely egyébként a közvetlen piaci környezet átfogó elemzésére is alkalmas. A külső környezet elemzése kapcsán Porter verenystratégiáit mutattam be. A vállalat makrogazdasági vizsgálatához a PEST-elemzést ismertettem, melyben sorra vettem a szervezet politikai, gazdasági, társadalmi és technológiai környezetének vizsgálandó szempontjait. Az utolsó fejezetben kitértem a megvalósítás és az ellenőrzés szakaszára, valamint külön fejezetben tárgyaltam a szervezeti kultúra fogalmát. A primer kutatás során a gyakorlati helyemként is szolgáló, mobil távközlési létesítmények tervezésével és generál kivitelezésével foglalkozó GeneralCom Mérnöki Kft. gazdasági igazgatójával, Jánossal készítettem mélyinterjút. Az interjú során húsz kérdést tettem fel interjúalanyom számára mellyel az volt a célom, hogy a vállalat hosszú távú terveinek elérését szolgáló stratégiáról, azok kivitelezéséről, sikerességéről és az azt befolyásoló tényezőkről szerezzek ismereteket János valós tapasztalatain alapuló válaszai mentén. Az interjú során kitértem a belső- és külső környezetelemzés kérdéseire is, melyeket a GeneralCom Mérnöki Kft. a rendelkezésemre bocsátott, a Porter-féle öttényezős modellt pedig interjúalanyommal együtt dolgoztuk ki az interjú során. A dolgozat bevezető szakaszában felállított hipotézisek a primer és szekunder kutatások során az alábbi arányban teljesültek: - A vállalatok stratégiai tervei az előre nem tervezhető változások miatt igényelhetnek módosítást. Az első állítás a szekunder kutatáskor, a szakirodalmi feldolgozás alatt bizonyosodott be. Bár a stratégiai tervezést belső- és külső környezetelemzés előzi meg, akad néhány tényező mellyel a vezetőség nem tud előre számolni, ezért a stratégiai folyamat mellett párhuzamosan szükség van a folyamatos ellenőrzési tevékenységre is, hogy váratlan eseményekkor a vállalkozó dönthessen a beavatkozás szükségességéről. -A kitűzött célok elérésében nagy szerepe van a vállalati kultúrának. A szakirodalmak elemzésekor és Jánossal történő interjúmból kiderült, hogy a vállalati kultúra szerepe megkérdőjelezhetetlen a stratégia sikeres kivitelezésében. A dolgozatban bemutatott McKinsey-féle 7S modell mutatói jelentettek alapot a vállalati kultúra fogalmának megismeréséhez. -Porter-féle öttényezős modell: Szűk, stabil piacon az iparági verseny intenzitása a legelhanyagolhatóbb veszélyt jelentő tényező. Jánossal készített mélyinterjú során kiderült, hogy a GeneralCom Mérnöki Kft.-re nézve a piaci verseny intenzitása közepesnek mondható, így az új belépők valóban kevésbé jellemzőek, a legnagyobb veszélyt inkább a vevők növekvő alkupozíciója jelenti a vállalat számára.

Magyar cím

A hosszú távú tervezés kihívásai, stratégiai menedzsment

Angol cím

Challanges of long-term planning, strategic management

Intézmény

Budapesti Gazdasági Főiskola

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Stratégiai tervezés, Porter modell, Vállalati kultúra
Felhasználói azonosító szám (ID):	Hauki János
Rekord készítés dátuma:	2017. Dec. 14. 13:58
Utolsó módosítás:	2017. Dec. 14. 13:58

Actions (login required)

Tétel nézet