A MeToo-kampány társadalomtörténeti előzményei, gender-elméleti vizsgálata

Csordás Bettina (2018) A MeToo-kampány társadalomtörténeti előzményei, gender-elméleti vizsgálata. Külkereskedelmi Kar.

[img] PDF
szakdolgozat.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

A nemek közt húzódó, mai világunkban egyre inkább kiéleződő társadalmi feszültségek kétségtelenül formálják és hatással vannak a felnövő generációkra. Társadalomtörténeti előzményként, az évezredes patriarchális berendezkedés tekinthető, ami alapjaiban hatotta át az emberi társadalmak működését, nemi erőviszonyait. A nemi viszonyrendszert még ma is determinálja, annak ellenére, hogy a feminizmus valójában elérte a célját. A nőmozgalmak nyilvános intervenciói sikeresnek bizonyultak. A nők legitimitást szereztek, szolidaritást nyertek a társadalom legszélesebb rétegeiben. A szexuális forradalom az erkölcsi keretrendszerünket újraformálta, az évezredes prüdériát feloldotta, és új alapokra helyezte a szexualitás és a nemi szerepviselkedés eddig kialakult megnyilvánulási formáit. Egyre inkább kezdtek teret hódítani azok az elméletek, amelyek a társadalmi, kulturális közeget tették felelőssé a nemi viszonyrendszer kialakulásáért. Az 1960-as évektől a szexuális forradalommal, a gender-elmélet, a társadalmi nem elmélete is megkezdte térhódítását. A jelenség nem állt meg a társadalom által létrehozott nemi szerepek megállapításánál, behatolt a fejlesztéspolitika berkeibe és az 1980-as évek közepétől már gender mainstreamingként, egy globális társadalmi és politikai törekvésként hivatkozhatunk rá. A genderizmus mögé az ENSZ és az EU progresszív szándékkal állt be. Egyezményeikben, nyilatkozataikban deklarálják az eszmerendszer alapjait, ezzel egyértelműen fellépnek a teljes nemi egyenlőségért, különösen a nőkkel szembeni negatív diszkrimináció minden formájának felszámolásáért. 2017 október. Hollywoodból elindul a szexuális zaklatási hullám. A vádak középpontjába helyezett, elkövető szerepben feltüntetett Harvey Weinstein amerikai sztárproducerrel a MeToo-kampány kezdetét veszi. A médiabotrány egy globális mozgalommá nőtte ki magát. Hazánkban is jelentős mértékű médiabefolyást szerzett, társadalmilag is központi témává vált. A nők tömegesen kezdtek vallani. Nem csak a sztárvilágban, de az átlag civil emberek körében is érvényt nyert, és több millió kinyilatkoztatást eredményezett. A social media különböző platformjai kulcsfontosságú szerephez jutottak a MeToo globális elterjedésében. A MeToo-kampány számára, a közösségi médiában manapság igen elterjedt hashtag jelölés, értékes propaganda eszközzé vált. A #metoo egy közösséget kezdett alkotni. Ez a kohézió áthatotta a társadalmat, és újabb vallomásoknak adott teret. A nők asszertivitása egyre erősödik, ennek eszköze most a MeToo-kampány ami az évezredes patriarchátus bosszújaként is értelmezhető. Megfigyelhető, hogy a MeToo-kampány kifejezetten a nők köré épül, elvétve hallhatunk csak férfiak ellen elkövetett szexuális zaklatásokról. A MeToo alapvetően a női elnyomást, a férfiak által érvényesített alárendelt viszonyrendszert hivatott reprezentálni. A nőket szinte kizárólagosan áldozati, a férfiakat pedig elkövetői szerepben tünteti fel. A nők általi kinyilatkoztatások, a közzétett vádak valóságtartalma megkérdőjelezhetetlen. A MeToo az ártatlanság vélelmét szinte teljesen felszámolja. Az áldozat felelősségének említése, ennek vizsgálata, egyértelműen áldozathibáztató attitűd, ami elítélendő a MeToo eszmerendszerére nézve. A befolyásosabb vélemény elit azonban megosztja a közvéleményt. Vannak, akik áldozathibáztató attitűddel az esetek létjogosultságát kérdőjelezik meg, ezek súlyosságát bírálják, mások elítélnek minden férfiaktól érkező, a nők számára sértő megnyilvánulást. Ennek ellenére, az emberek univerzálisan egyetértenek a szexuális visszaélések végleges felszámolásával, a nők tényleges egyenrangúsításának szükségszerűségével. A társadalomban egyfajta globális összefogásról, társadalmi szolidaritásról beszélhetünk, ami rögtön a botrány kirobbanása után kezdetét vette. Az elkövetők társadalmi retorzió alá kerültek, egyes esetekben büntetőjogi felelősségre vonás is megtörtént. Új rendeletek, etikai kódexek kerültek bevezetésre, amellyel preventív és védelmi szándékkal lépnek fel a nőkért, és a szexuális visszaélések felszámolásáért. Felvonulások, neves filmes díjátadók, a 2018-as Golden Globe-gála és az Oscar-gála is a MeToo szellemében zajlott le. A résztvevők jelképesen kiálltak az áldozatok mellett, és a nőket további kinyilatkoztatásokra bátorították. A MeToo-kampány jól reprezentálja, hogy a jelenkor társadalmi, erkölcsi normái megváltoztak. A gyakorlatban megvalósuló normák az eddigi normarendszerhez képest a nemek között sokkal inkább kiéleződtek, szenzitívebb formát öltenek. A társadalmi, erkölcsi normák devalválódása révén, a jövőben szükségszerűvé válhat egy új társadalmi normarendszer alkotmányi és intézményi szinteken történő kidolgozása. A nők növekvő társadalmi szerepvállalása megkérdőjelezhetetlen. Karrierlehetőségeik a férfiakéval megegyezőek. Munkavállalás területén vezető pozíciókban, a család intézményén belül is egyre inkább vezető szerepben tűnnek fel. A női autonómia és asszertivitás folyamatos erősödése, a jövőben egy matriarchális társadalmi berendezkedés megvalósulását is előrevetítheti. Végül, egy igen erőteljes társadalmi, politikai törekvés, a gender mainstreaming alapvető téziseinek térhódítása, teljesen átformálhatja korunk társadalmi, nemi viszonyrendszerét. Ha az ideológia globálisan teret hódít, a világ nem oszlana fel többé férfi és női nemre, többféle nemi identitás létezne, így mindenki egyenlő esélyekkel indulna, és a sztereotípiák végleg felszámolásra kerülhetnek. Ezáltal a teljes egyenlőség valóban sikeresen érvényesíthető vagy inkább egy disztópia megvalósulását jelentené?

Magyar cím

A MeToo-kampány társadalomtörténeti előzményei, gender-elméleti vizsgálata

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Társadalmi Kommunikáció és Média Intézeti Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Kommunikáció és Médiatudomány alapszak

Konzulens(ek)

Konzulens neveKonzulens típusaBeosztás, tudományos fokozat, intézményEmail
Dr. Surányi AndrásNEM RÉSZLETEZETTNEM RÉSZLETEZETTasuranyi52@gmail.com

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: MeToo-kampány, Médiabotrány , Gender-ideológia , Nemi egyenlőség, Nemi szerepek
Felhasználói azonosító szám (ID): Hegedűsné Orbán Éva
Dátum: 2018. Máj. 03. 12:02
Utolsó módosítás: 2018. Okt. 25. 08:39

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet