Szabó Alexandra (2018) Egy vállalkozás elindításának lépései, főleg a számviteli teendők bemutatása az „Alakuló” Kft. példáján keresztül. Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg.
![[thumbnail of szabó_alexandra_2018máj.pdf]](http://dolgozattar.uni-bge.hu/style/images/fileicons/application_pdf.png) |
PDF
szabó_alexandra_2018máj.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB) |
Absztrakt (kivonat)
Szakdolgozatom írásának fő célja a vállalkozásindítás bemutatása, azon belül is főleg a számviteli teendők ismertetése volt. Először is leírtam, hogy mit értünk vállalkozás, vállalkozó és vállalat alatt. Majd a vállalkozási formákra végeztem a KSH adatai alapján számításokat, elemzéseket. Eredményként az kaptam, hogy a legkedveltebb vállalkozási forma 2014 - 2017 között az egyéni vállalkozó volt, tavaly (2017-ben) 65,55%-os részesedéssel, amely szerintem a jövőben is tartani fogja részesedését. Ezután megvizsgáltam, hogy a gazdasági társaságokon belül a választási sorrend hogyan alakult, csökkenő sorrendben az alábbiak szerint: korlátolt felelősségű társaság (kft.), betéti társaság (bt.), részvénytársaság (rt.) és végül a közkereseti társaság (kkt.). A Kft. jelentős nagyságú – 73,52%-os – aránnyal a legkedveltebb forma. Megnéztem, hogy az egyik legjelentősebb partnerünknél, (Németországban), nyugati szomszédunknál (Ausztriában) és az EU-ban hány vállalkozást indítottak és azok melyik vállalkozási formát preferálták jobban. Végeredményül ugyanúgy a kft.-t kaptam, voltak százalékos eltérések, amik mögött véleményem szerint például a törzstőke összege állhat, amely hazánkban a „legalacsonyabb” 3 millió Ft, míg Németországban 25.000 Euró – ami 300Ft/Euró árfolyamon számolva körülbelül 7.500.000 Ft - , Ausztriában pedig a legmagasabb 35.000 Euró – azaz körülbelül 10.500.000 Ft. Az EUROSTAT nyomon követte az újonnan létrehozott vállalkozásokat egy ötéves időszak alatt, hogy hányan élték túl ezt az időszakot és megállapították, hogy jellemzően a vállalkozások kevesebb, mint a fele él egy ötéves időszak alatt. Véleményem szerint a jó üzleti ötleten túl, a megfelelő vállalakozási forma kiválasztása, a törvényi keretek között adott megfelelő adózási mód kiválasztása, elősegíti azt, hogy egy cégalapítás sikeres üzleti tevékenység legyen és ne csak egy próbálkozás, amiből vagy lesz valami vagy nem. Az elemzések után részletesebben bemutattam a három legkedveltebb vállalkozási formát: az egyéni vállalkozót, a korlátolt felelősségű társaságot és a betéti társaságot; amelyeket a fejezet végén egy összehasonlító táblázatban is szemléltettem. A harmadik fejezetben a vállalkozásindítás lépéseit mutattam be. Az első és legfontosabb lépés az ötlet; és a sikeres alapításnak előfeltétele még az is, hogy az alapító tisztában legyen céljaival és ezáltal egy megalapozott üzleti terv készüljön. Ehhez kapcsolódóan leírtam a cégnév és a székhely fogalmát, valamint három adózási módot mutattam be: a kisvállalati adót (KIVA), a kisadózó vállalkozások tételes adóját (KATA) és az egyszerűsített vállalkozói adót (EVA). Mindegyiknél leírtam, hogy milyen kritériumai vannak a választásának és mekkora a mértéke. Röviden érintettem, hogy bizonyos vállalkozások elindításához engedélyekre is szükségünk van. Majd a fejezet végén a cégbírósági bejegyzés definícióját ismertettem. A negyedik fejezetben a számviteli szabályzatok kialakításáról írtam, valamint hogy mennyire fontos azok testre szabása a vállalkozás életéhez. Azaz röviden ismertettem az értékelési szabályzatot, a leltárkészítési és leltározási szabályzatot, a pénzkezelési szabályzatot, a számlarendet és az azt alátámasztó bizonylati szabályzatot. Egy rövid fejezet erejéig megemlítettem, hogy kinek kötelező és kinek nem a könyvvizsgálat. Az utolsó fejezetben pedig bemutattam, hogy a gyakorlatban ez a folyamat hogyan is valósul meg az „Alakuló” Kft-én keresztül. A Kft. azért ezt a nevet kapta, mert a cég tulajdonosa nem járult hozzá vállalkozásának konkrét adatainak a felhasználáshoz. Először röviden ismertettem a benzinkút tevékenység tervezetét: üzemanyag értékesítés magánszemélyek és cégek felé, valamint „Shop” értékesítés (E-Matrica, étel-ital, műszaki cikkek). Majd végeztem egy SWOT analízist a céggel kapcsolatban. Ezek következményeképp leírtam és megindokoltam, hogy a vállalkozás miért a Kft. formát választotta. Ennek legfőbb indoka, hogy az üzemanyag forgalmazás magasabb kockázattal jár. Például, hogy veszélyes áru (felrobbanhat), valamint a vevők halasztott fizetésének megfinanszírozása miatt jelentős tőkét fektet be a vállalkozásba a tulajdonos; de például ha egy nagyobb vevője nem fizeti ki, vagy egy nagyobb vevő felszámolásba fut, és így a cég nem kapja meg a követelését és ő sem tud teljesíteni a beszállítója felé, akkor nagyon könnyen csődhelyzetbe vagy felszámolás alá kerülhet. Így célszerű, hogyha a vállalkozás vagyona elválik a tulajdonos, magánszemély vagyonától és a kockázat is elkülönül; hiszen így a kockázat az önálló jogi személyként létrejövő kft.-nek lesz a kockázata, de a tulajdonos, magánszemély vagyona független a vállalkozás vagyonától. Ezek után írtam a vállalatirányítási rendszer fontosságáról és felépítéséről, amely több kritikus ponton segíti a vállalkozás tevékenységét: készletgazdálkodás, vagyonvédelem, követelések nyilvántartása, értékesítés és árképzés támogatása. Mindezek, valamint a jogszabályi előírások betartása és a tulajdonosi érdekek védelme miatt a társaság a folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást választja. A következő fontos megfontolandó kérdés vállalatalapításkor az adózási mód kiválasztása volt. A kft. esetében előfordulható három adózási módot: a „hagyományos” TAO szerinti adózást, a KIVA szerinti adózást és az EVA szerinti adózást mutattam be. Ehhez kapcsolódóan végeztem egy Társasági- és Kisvállalati adózást összehasonlító kalkulációt is. Melynek eredményeképp azt kaptam, hogy a kisvállalati adó jobb a vállalkozás számára. Egy alpont erejéig írtam az általános forgalmi adóról is, ahol megállapítható, hogy nagyon fontos figyelni az áfa fizetési határidőkre. És végezetül a benzinkút pénzkezelési sajátosságait mutattam be. Összességében megállapíthatjuk, hogy mindenre nincsen egyértelmű válasz; minél jobb az üzleti terv, minél közelebb áll a várható valósághoz, annál jobban tudja a vállalkozás tulajdonosát, az ügyvezetést segíteni; akár a jogi, akár a gazdasági oldal jó megválasztásában. Úgy gondolom, hogy a szakdolgozatom során szerzett ismereteket a jövőben jól tudom majd hasznosítani például a munkám során; vagy ha esetleg egy saját vállalkozást indítanék, már tisztában leszek a legfontosabb dolgokkal, és hogy mire is kell a legjobban odafigyelnem.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Főiskola
Kar
Tanszék
Közszolgálati Intézeti Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Konzulens(ek)
| Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
|---|---|
| Kulcsszavak: | alapítás, vállalkozási formák (egyéni vállalkozó, kft., bt.), adózási módok (TAO, EVA, KATA, KIVA), számviteli szabályzatok, pénzkezelési szabályzat |
| Felhasználói azonosító szám (ID): | Szabó G. Tibor |
| Rekord készítés dátuma: | 2018. Máj. 15. 18:22 |
| Utolsó módosítás: | 2018. Máj. 15. 18:22 |
Actions (login required)
 |
Tétel nézet |
