Szenzor adatok átmeneti tárolása egyenrangú hálózatok segítségével

Ecsédi József Tamás (2018) Szenzor adatok átmeneti tárolása egyenrangú hálózatok segítségével. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of szakdolgozat_dolgozattar.pdf]

PDF
szakdolgozat_dolgozattar.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg
Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

A trendek azt mutatják, hogy folyamatosan nő az érdeklődés az IoT megoldások iránt. Egyre olcsóbb meglévő és új eszközöket „okosítani” és ez az új gyártástechnológiák felfutásának köszönhetően még olcsóbb megoldásokhoz vezet. A megnövekedett hálózati szereplőkkel egyidőben megjelenik az a probléma is, hogy a keletkezett hatalmas adatmennyiséget valamilyen formában szállítani és fel dolgozni is tudni kell. Egy lehetséges irányzat az edge computing, ami a cloud computing kiterjesztése. Ennél a megoldásnál a problémát csak egy fokkal közelebb toljuk a forráshoz és meglévő (hálózati) eszközöket vonunk be az adatok előfeldolgozására, annak kárán, hogy a nyers adat részletessége és az adat finomsága csökken. Az IoT mint fogalom dolgok közötti kommunikációt takar, ahol nem az ember az elsődleges felhasználója az információnak. Ezek az úgynevezett „dolgok” egyre jobban beépülnek a környezetünkbe, minden egyre jobban mérhetővé válik legyen szó épületgépészetről, közlekedésről vagy kiterjesztett valóságról. A különböző területek más és más karakterisztikával rendelkeznek sávszélesség és késleltetés szempontjából. Egy épület hűtő-fűtő rendszerének nincs szüksége másodpercenkénti mintavételre, mert tehetetlensége sokkal nagyobb annál minthogy ilyen gyorsan alkalmazkodjon a megváltozott környezetre. Közlekedő autók esetében sokkal fontosabb a megbízható alacsony késleltetésű kommunikáció, hogy forgalmi szituációkra akár közösen, azonnal reagálni tudjanak. Egy parkolóház esetében, ha minden egyes parkolóhelyhez szeretnénk szenzorokat elhelyezni, amik akár tíz évig is működnek egy gombelem segítségével, elsődleges szempont lehet az alacsony fogyasztás a kommunikáció során. A következő generációs mobilhálózat, 5G tervezése során figyelembe vették az eddig felsorolt számos különböző IoT terület igényeit. A különböző frekvencia sávok együttes használatával terveznek megoldást nyújtani minden felmerülő igény lefedésére. Ez a hálózat egy alapjaiban újra gondolt irányt képvisel, ami nagy felelősséget ró minden szereplőre. Jelentős infrastruktúra beruházást igényel a telekommunikációs cégek részéről. És mint minden új technológia, nagyban függ a hardveres és szoftvere támogató környezettől is. Jellemző a nagy iparági szereplőkre, hogy még mindig többnyire kliens-szerver megoldásokban gondolkodnak. Egy fizikai gépen speciális hardveres támogatást nyújtó 31 hálózati kártya segítségével ugyan elérhető egymillió aktív TCP kapcsolat, de ez a mindennapi életben az extrémitás határait súrolja. Az informatika megoldások egyre jobban eltolódnak a felhő alapú megoldások irányába, ahol több tízmillió kliens kiszolgálása könnyen nagy költségekbe verheti a felhasználót. Tegyük fel, hogy holnap megjelenik egy filléres megoldás, ami képessé teszi az összes utakon futó autót „okos” résztvevőjévé tenni a közlekedésnek és mondjuk nullára csökkentené a balesetek számát. Mekkora mennyiségű új hálózati szereplőről beszélnénk ebben az esetben? A válasz néhány milliárd környékén lehet. Nehezen elképzelhető, hogy a mai számítógépes infrastruktúra jól viselné ennyi új résztvevő megjelenését a hálózaton, az általuk generált adatforgalomról nem is beszélve. Milyen szép és egyszerű lenne ezeket az eszközöket bevonni egy egyenrangú hálózatba, hogy osszák meg egymás között az erőforrásaikat. E gondolat mentén került figyelmem központjába a BitTorrent hálózat, ami egy olyan egyenrangú hálózat, ahol folyamatosan jelen van több tízmillió aktív felhasználó egyidőben. Ezen a ponton lépjünk egyet hátra és vizsgáljuk meg annak a lehetőségét hogyan nézhetne ki a jövő hálózata, ami nem annyira központosított, mint manapság oly sok minden az Interneten. Szerencsére a BitTorrent DHT betekintést enged a működésébe, ami mérhető és jó gondolatébresztő lehet a meglévő infrastruktúrák újra gondolására. A dolgozat során mérés alanyát képezte a BitTorrent DHT hálózat sebessége adattárolás céljára. Ehhez összesen 16 virtuális gépet indítottam világszerte. A módszer egyszerű volt. Vizsgáltam, hogy írást követően mennyi idő elteltével válik olvashatóvá az adat mindenhol. Javaslatot tettem a példaprogram tovább fejlesztésére titkosítás, önjavítás és kulcskezelés szempontjából is.

Magyar cím

Szenzor adatok átmeneti tárolása egyenrangú hálózatok segítségével

Intézmény

Budapesti Gazdasági Főiskola

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Gazdaságinformatika Intézeti Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdaság informatikus

Konzulens(ek)

Konzulens neve

Konzulens típusa

Beosztás, tudományos fokozat, intézmény

Bendes László

NEM RÉSZLETEZETT

Mesteroktató

bendes.laszlo@uni-bge.hu

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Internet of Things, Egyenrangú hálózatok, BitTorent, Elosztott hasítótábla
Felhasználói azonosító szám (ID):	Ecsédi József Tamás
Rekord készítés dátuma:	2018. Máj. 17. 11:39
Utolsó módosítás:	2018. Máj. 17. 11:39

Actions (login required)

Tétel nézet