Az Európai Unió és Japán kereskedelmi kapcsolatainak vizsgálata

Brandhuber Gréta Éva (2019) Az Európai Unió és Japán kereskedelmi kapcsolatainak vizsgálata. Külkereskedelmi Kar.

[thumbnail of BrandhuberGréta_szakdolgozat.pdf] PDF
BrandhuberGréta_szakdolgozat.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

Japán „elveszett évtizede” csendes átalakuláshoz vezetett, melyet felfokozott várakozások előztek meg a nemzetközi kereskedelem szereplői körében is. Az Európai Unió és Japán is a piacgazdaság feltétlen híve, a nemzetközi rendszerben hasonló érdekeket képviselnek, valamint a világgazdasági súlyukhoz képest arányaiban fontosabb szerepet töltenek be. Az Európai Unió és Japán által 2013 – 2017 között előkészített, és 2018. július 17-én aláírt szabadkereskedelmi megállapodás (JEFTA) új lehetőségeket nyithat a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokban. Témaválasztásomat indokolta, hogy az Európai Unió és Japán eddig is jó kapcsolatot ápolt egymással, azonban az új megállapodás indokolttá teszi a korábbi kereskedelmi eredmények vizsgálatát, a bennük rejlő lehetőségek meghatározását. Az elmúlt két évtizedben a japán gazdaság stagnálása valamelyest visszavetette Japán szerepét az Európai Unió kereskedelmi partnerei sorában, de a gazdasági/pénzügyi válságot követően ismét felerősödtek az export-import tevékenységek. Szakdolgozatom célja ismertetni a Japán gazdaság jellegzetességeit, feltárni Japán főbb külkereskedelmi kapcsolatait. Célom vizsgálni az Európai Unió és Japán kapcsolatát, érintve a kulturális kapcsolatokat, a politikai- és biztonságpolitikai kapcsolatokat, a kutatás-fejlesztést, illetve kiemelten foglalkozva a kereskedelmi kapcsolatokkal. Szintén célom a közelmúlt kétoldalú kereskedelmi kapcsolatának statisztikai adataiból jövőbeni prognózisokat képezni. A szakdolgozat készítése kapcsán a következő kutatási kérdéseket határoztam meg: Miként alakulhat az elkövetkező években Európai Unió és Japán kereskedelmi kapcsolatában az áruimport? Miként alakulhat az elkövetkező években Európai Unió és Japán kereskedelmi kapcsolatában az áruexport? Hogyan változhat a külkereskedelmi egyenleg az Európai Unió és Japán kapcsolatában? Milyen irányban mozdulnak el a befektetések a közelmúlt tendenciáit figyelembe véve? Figyelembe véve a meghatározott kutatási célokat, kérdéseket, a szakdolgozatom készítése során szekunder kutatást, és statisztikai elemzést kívánok folytatni. A szekunder kutatás során jellemzően az Európai Unió és Japán 2008 – 2017 közötti kereskedelmi kapcsolatára (export, import, kereskedelmi egyenleg, befektetések) gyűjtök adatokat az eurostat adatbázisából, rendszerezem, majd ismertetem azokat. A szekunder adatgyűjtés során szerzett adatokat statisztikai módszerekkel elemzem. A kapott adatokból láncviszonyszámokat, bázisviszonyszámokat képzek, átlagokat számítok, illetve trendvizsgálatot folytatok jövőbeni prognózis céljából.

Magyar cím

Az Európai Unió és Japán kereskedelmi kapcsolatainak vizsgálata

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi Tanulmányok

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Dr. habil Neszmélyi György
Belső
egyetemi docens

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: Európai Unió, Japán, Kereskedelmi kapcsolatok
Felhasználói azonosító szám (ID): Turányi Nóra
Rekord készítés dátuma: 2019. Máj. 06. 11:51
Utolsó módosítás: 2020. Ápr. 14. 15:07

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet