Magyarország és a délszláv térség diplomáciai kapcsolatai a XX. század végén

Molnár Anikó Szilvia (2019) Magyarország és a délszláv térség diplomáciai kapcsolatai a XX. század végén. Külkereskedelmi Kar.

Előnézet	PDF Diplomadolgozat (PDF).pdf Download (713kB) | Előnézet
	PDF Molnár Anikó Szilvia_Szakd. nyilv..pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (56kB)

Absztrakt (kivonat)

A dolgozatban a történelmi előzmények ismertetését követően a rendszerváltás, és az ezredforduló közötti időszak, Magyarország és a délszláv térség közötti diplomáciai kapcsolatait mutatom be, politikai értelemben. Ekkor a két fél viszonyát elsősorban a délszláv válságok eseményei határozták meg. A magyar kormányok bel-és külpolitikai célkitűzései a régi rendszer maradványainak a felszámolására és ezzel egy időben az integrációs törekvések megvalósítására irányultak. Az Európai Közösségekhez való tartozás igényeként, meg kellett felelnünk olyan normatív elvárásoknak is, mint a kisebbségi kérdések rendezése és ezzel szoros összefüggésben a szomszédos országokkal való jó kapcsolatok kialakítása. Ennek előfeltétele volt, hogy a történelem során a többséget alkotó nemzetek és a kisebbségi nemzetiségek közötti ellenségeskedések megszűnjenek, és az elnyomás alatt élők helyzete is normalizálódjon. Tekintettel arra, hogy a világháborúk mennyire mérvadóan „megágyaztak” ezeknek a konfliktusoknak, ez a feladat már önmagában is meglehetősen nagy kihívások elé állította a térség külpolitikáját. A magyar és a jugoszláv kapcsolatok rendezése, azonban még ennél is árnyaltabb és bonyolultabb képet festett. Az etnikai és gazdasági feszültségek erősödésével a több irányba széthúzó Jugoszlávia szétesésére már az 1980-as években számítani lehetett, mely a rendszerváltás aktualitásával került leginkább előtérbe. A fő kérdés az volt, hogy vajon az adott körülmények között egyben lehet-e tartani Jugoszláviát és így fenn tud-e maradni a szövetség - a tagállamok széleskörű önállóságát biztosítva - konföderatív módon, és amennyiben nem úgy megvalósulhat-e a szétválás békés úton? Természetesen ez hazánk szempontjából is nagyon fontos kérdés volt egyrészről a gazdasági érdekek, másrészről a délszláv térségben élő határon túli magyarság helyzete miatt is. Az események egészen Slobodan Milosevic hatalomra kerüléséig jó irányba mutattak, azonban a háború kirobbanásával hosszú időre megpecsételődött a délszláv térség sorsa, és közvetlen szomszédként Magyarország is elkerülhetetlenül részesévé vált a válságnak. Jugoszlávia felbomlása nagy áldozatok árán tudott csak megvalósulni, melynek végére később a koszovói válság kirobbanását követően, fegyveres beavatkozással a nemzetközi erők tettek pontot. Dolgozatomban a jelentősebb találkozók ismertetésével arra helyezem a hangsúlyt, hogy a magyar kormányok, hogyan tudtak a diplomácia eszközével egyensúlyozni, és egyszerre megfelelni a szomszédságpolitikai, a nemzetközi, és a határon túli magyarság érdekeinek is egyaránt. Döntéseink meghozatalában az összhang megteremtése volt a cél, úgy hogy közben ügyelnünk kellett arra, hogy ne vonjuk magunkra a belgrádi vezetés haragját és ezzel, ne sodorjuk veszélybe se hazánkat, se pedig a kiszolgáltatott helyzetben lévő, és a háborúk eseményeit így is nagymértékben elszenvedő határon túli magyarságot. Mivel ez a feladat szélesebb körben az Antall-kormányt érintette, ezért az antalli külpolitikát nagyobb terjedelemben elemeztem. Az Antall-éra által elindított programokat (kisebbség-, szomszédságpolitika, felzárkózás a nyugati modellhez) később a Horn-, valamint az Orbán-kormány is továbbvitte hangsúly változásokkal. A különbségek abban mutatkoztak meg, hogy az integrációs törekvések, vagy a nemzetpolitikai kérdések kapjanak-e elsőbbséget a külpolitikai stratégiában. A kezdeti nehézségek ellenére (Kalasnyikov-ügy) a magyar kormányok higgadt és megfontolt lépésekkel tudtak részt venni a válság rendezésében, úgy hogy közben sikeresen közreműködtek a nemzetközi szervezeteket beavatkozásainál is. Mindemellett sikerült Horvátországgal és Szlovéniával is erős alapokra helyezniük a diplomáciai kapcsolatainkat.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi Tanulmányok

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Diplomáciai kapcsolatok, Antall József, Délszláv válság, Külpolitika
Felhasználói azonosító szám (ID):	Turányi Nóra
Rekord készítés dátuma:	2019. Máj. 11. 10:05
Utolsó módosítás:	2022. Okt. 11. 08:34
URI:	http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/20772

Actions (login required)

Tétel nézet