A Zalaegerszegi járásban bevezetett helyi adók és nyilvántartásuk rendszere

Szente Hajnalka (2019) A Zalaegerszegi járásban bevezetett helyi adók és nyilvántartásuk rendszere. Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg.

[thumbnail of szente_hajnalka_2019máj_publikus.pdf]
Előnézet
PDF
szente_hajnalka_2019máj_publikus.pdf

Download (1MB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

A Baki Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) Zalatárnoki Kirendeltségén dolgozom, pénzügyi előadóként. A Hivatal jelenlegi formájában 2017. január 1-én jött létre, a korábbi Tófeji Közös Önkormányzati Hivatal megszűnésekor az azt alkotó települések csatlakozásával. Jelenleg 8 település alkotja, amelyek ügyintézését három kirendeltség látja el. A helyi önkormányzatoknál az elmúlt években vezettek be - több lépésben - egy közös irányítási és nyilvántartási rendszert, az ASP-t. Az ehhez kapcsolódó oktatás során felkeltette érdeklődésemet, hogy más települések milyen helyi adónemeket vezettek be, milyen adómértéket használnak, illetve mi jellemzi a helyi adószabályozásaikat. A dolgozatomban a Zalaegerszegi járás településein az adóztatásban tapasztalhatók eltéréseket vizsgáltam meg, illetve megkíséreltem feltárni azok okát. Legnagyobb részben a jogszabályokra támaszkodtam, továbbá a rendelkezésre álló adatokat (jogszabályi mértékeket) hasonlítottam össze statisztikai módszerekkel. Fontosnak tartom a témát, mivel a vidéki települések lakossága fogy és gazdasága hanyatlik, ez a két folyamat pedig erősíti egymást. Amennyiben sikerülne vonzóbbá tenni a kisebb településeket, az fékezhetné, vagy visszafordíthatná ezt a folyamatot. Az új vállalkozási- és munkalehetőségekkel javítani lehetne az életszínvonalon, ami az adott korosztályokban növelheti a gyermekvállalási hajlandóságot. Ez utóbbi Magyarország folyamatosan fogyó népessége miatt lényegi kérdés. A bevezethető helyi adók törvényi hátterének áttekintését követően megvizsgáltam, hogy a Zalaegerszegi járás települési önkormányzatai milyen módon építették be ezeket a lehetőségeket a helyi szabályozásukba. Az egyes adónemek népszerűsége és bevezetettsége a járásban erősen változó, nagyrészt a helyi adottságokat tükrözi az alkalmazásuk. Megállapítható, hogy a legtöbb település az építményadó, telekadó és a magánszemélyek kommunális adója közül legalább egyet bevezetett. Az idegenforgalmi adóról csak néhány önkormányzat, a helyi iparűzési adóról viszont szinte valamennyi önkormányzat megalkotta a rendeletét a járásban. A bevezetett adótételek és adókulcsok, igénybe vehető kedvezmények és mentességek széles skálája figyelhető meg a vizsgálat során, bár egyes adónemek esetében nyilvánvalóan könnyebben nyúlnak a képviselő-testületek a magasabb értékekhez, illetve kevesebb a törvényi kereteken túli adóelőny. Több esetben is azt tapasztalható, hogy a helyi szabályozással nem követik a Htv. változásait, különösen a maximális adómérték esetében. Ezek a problémák az idegenforgalmi adó és a magánszemélyek kommunális adója kapcsán fordultak elő, és 2019-ben sem történt vonatkozásukban változás. Az érintett önkormányzatoknak mielőbb szükséges felülvizsgálnia a helyi szabályozásukat a törvényes működés helyreállítása érdekében. A vagyoni típusú adók esetében a vizsgálat tárgya volt az is, hogy az ugyanazon közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések adópolitikája mennyiben hasonló. Tapasztalat, hogy a legtöbb esetben hivatalon belül azonos adónemeket és többségében azonos mentességeket, kedvezményeket vezettek be a képviselő-testületek. Ahol eltérés volt, annak településszerkezeti, illetve történelmi okok vannak a hátterében. Összességében az a következtetés vonható le, hogy a települések vonzóbbá tételéhez az önkormányzatok több kedvezmény nyújtásával tudnának hozzájárulni. Ezt azonban alaposan mérlegelni kell, mert a költségvetést jelentősen megterhelheti egy nagyobb bevételkiesés. Azokon a településeken, ahol sok az üres lakóház, és még nem vezették be valamelyik vagyoni típusú adót, lehetőséget nyújthatna a bevezetésük - mentesség biztosításával helyben lakó magánszemélyek számára -, ezzel ösztönözve a tulajdonosokat a lakóházak hasznosítására, vagy értékesítésére olyanok részére, akik az adott településen kívánnak élni. A szakdolgozatban a helyi adókon túlmenően bemutatásra kerültek az önkormányzatok által vezetett analitikus és főkönyvi nyilvántartásokat segítő informatikai rendszerek, valamint a rögzítési és adatszolgáltatási folyamatok. Az új rendszer nagyban megkönnyíti a munkát a többszörös adatbevitel szükségességének lecsökkentésével – ezzel hozzájárulva a kisebb települések önkormányzatainál a humánerőforrás-probléma csökkentéséhez -, bár a programcsomag működése még nem kiforrott és a fejlesztés során többségében a nagyobb hivatalok igényei érvényesülnek.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg

Tanszék

Pénzügy és Gazdálkodás Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

pénzügy és számvitel

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Dr Csanádi Ágnes
Belső
főiskolai docens
Tóth Gábor József
Külső
NEM RÉSZLETEZETT
NEM RÉSZLETEZETT

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: helyi adók, ASP, önkormányzat, helyi önkormányzat, államháztartási számvitel, Helyi adó törvény, adónyilvántartás
Felhasználói azonosító szám (ID): Szabó G. Tibor
Rekord készítés dátuma: 2019. Máj. 16. 11:47
Utolsó módosítás: 2019. Jún. 12. 09:46
URI: http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/22000

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet