Állami támogatások a magyar KKV- szektorban 2012-2019 között

BALOGH ISTVÁN (2019) Állami támogatások a magyar KKV- szektorban 2012-2019 között. Pénzügyi és Számviteli Kar. (Kéziratban)

[thumbnail of Állami támogatások a magyar KKV- szektorban 2012-2019 között (VÉGLEGES).pdf] PDF
Állami támogatások a magyar KKV- szektorban 2012-2019 között (VÉGLEGES).pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

Állami támogatások a magyar KKV- szektorban 2012-2019 között Operatív programok és kedvezményes hitelkonstrukciók hatásának vizsgálata a Ferro Tool Zrt. gyakorlatán keresztül szakdolgozat címe BALOGH ISTVÁN Hallgató neve NAPPALI/ /PÉNZÜGY-SZÁMVITEL/PÉNZÜGY A szakdolgozat témája a hazai kkv-szektor magyar gazdaságban betöltött szerepének, szerkezetének vizsgálatára és a kkv-k versenyképességének fejlesztésére létrehozott és kibocsátott állami támogatások és kedvezményes hitelkonstrukciók hatásainak elemzésére terjedt ki. A dolgozatban szakirodalmi források és szekunder kutatási adatok alapján ismertettem a kkv-szektorban működő cégek méret szerinti összetételét, és eredményeik alakulását az elmúlt körülbelül 10 évre visszamenően. A témában korábban publikált szakmai források alapján értékeltem a szektor problémásnak számító jellemzőit, mint például az alacsony beruházási hajlandóságot, az alacsony szintű tőkeakkumulációt, illetve a nagyvállalatok piaci terjeszkedése által háttérbe szoruló érdekeiket. megállapításra került, hogy a kkv-szektor túlnyomó többségét a mikrovállalkozások adják, amelyek 10 fő alatti foglalkoztatotti létszámmal rendelkeznek, és viszonylag alacsony tőkehelyzetük miatt kiváltképp a szolgáltatási ágaztokban tudnak eredményt elérni. A magasabb tőkeerősségű és nagyobb kapacitásokkal, rendelkező nagyvállalatok a termelő ágazatokban is jelentős eredményeket és kereskedelmi kondíciókat tudnak elérni, Piaci előnyük a méretükből, erőforrásaikból és kereskedelmi szükségletükből is adódik, amelynek mentén nagyobb beszállítói kedvezményekkel tudnak nyersanyaghoz, áruhoz és szolgáltatásokhoz jutni, mint a kis- és középvállalkozások. A támogatási és hitelstruktúra Európai Unió általi célrendszere ezért kifejezetten arra irányul, hogy a kkv-k versenyképességét növelje, piaci pozícióikat és tőkehelyzetüket javítsa, valamint az innovációk révén növelje a gazdaság fontos területeihez hozzáadott értéküket. A dolgozatban egy hazai középvállalkozáson keresztül mutattam be, hogy milyen versenyképesség növelő ereje van az Uniós támogatások felhasználásának és a kedvezményes vállalati hitelek segítségével megtámogatott projekt beruházásoknak. A cég a jellemzően tőkeerős nagyvállalatok által meghatározott gépiparban tevékenykedik. A gépipari vállalatoknak, többínire autóiparba és építőipari készülékekhez gyárt elemeket, alkatrészeket, szerszámokat. A beruházási tevékenysége egyidejűleg irányul a kapacitások növelésére, valamint az innovatív technológiák cégműködésbe történő integrálására. A cég teljesítményét, eszköz és erőforrás állományát az elmúlt 10 év során jelentősen tudta növelni. A cég az Uniós támogatások felhasználását példa értékűen fordítja gépparkjának gyártási rendszerének szolgálatába, számos újítás, innovatív beruházás mentén. A dolgozatban részletesen ismertetésre került, hogy a cégnek milyen eredménybeli növekedést jelentettek a kapacitásbővítések és korszerűsítések, milyen forrásokból mennyit használt fel, és hogyan javultak az eredményei és kereskedelmi kapcsolatai. A vezérigazgatóval készült mélyinterjú alapján kiderült, hogy a cég továbbra is folytatni kívánja az éves körülbelül 10%-os növekedési ütemét és a beruházási stratégiáját kapcsolatépítési politikáját. A kutatási célok, amelyeket kitűztem a dolgozat tervezésekor, megvalósultak. Azt is megállapítottam szakirodalmi források alapján, hogy a kkv-szektor makroszintű eredményeire gyakorolt közvetlen hatást nehezebb értékelni, mint egy-egy vállalatnál bekövetkezett változásokat. Ennek oka, hogy a kohéziós támogatások nem csak gazdasági, hanem társadalmi és politikai eredmények mentén is értékelhetők, illetve hosszabb távon és jelentősebb felmérések által lehet az egyes operatív programok hatását objektíven megmérni. Összességében kijelenthető, hogy mindenképpen pozitív hatása van a kkv-k szempontjából a finanszírozási források jelenlétének, elérhetőségüket pedig az állam és az Európai unió évről évre igyekszik megkönnyíteni és eszközrendszerüket az évek során szerzett tapasztalatoknak megfelelően alakítani. Eredményeket pedig csak abban az esetben lehet elérni, amennyiben a vállalkozások nyitottak a fejlődésre, és a liberalizált piac kínálta lehetőségekre.

Magyar cím

Állami támogatások a magyar KKV- szektorban 2012-2019 között Operatív programok és kedvezményes hitelkonstrukciók hatásának vizsgálata a Ferro Tool Zrt. gyakorlatán keresztül

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Intézeti Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy-számvitel szak

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Dr. Hegedűs Szilárd
Belső
egyetemi docens
Bacsó Róbert
Külső
NEM RÉSZLETEZETT
NEM RÉSZLETEZETT

Mű típusa: záródolgozat
Kulcsszavak: Kis és középvállalkozás, EU támogatás - EU pályázat, fejlesztés
Felhasználói azonosító szám (ID): BALOGH ISTVÁN
Rekord készítés dátuma: 2019. Máj. 16. 16:11
Utolsó módosítás: 2019. Máj. 16. 16:11

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet