A Brexit lehetséges gazdasági hatásai

Reza-Moazen Áron (2019) A Brexit lehetséges gazdasági hatásai. Külkereskedelmi Kar.

[thumbnail of A Brexit lehetséges gazdasági hatásai, Reza-Moazen Áron QFH7Z3.pdf] PDF
A Brexit lehetséges gazdasági hatásai, Reza-Moazen Áron QFH7Z3.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (2MB)

Absztrakt (kivonat)

Közel három éve, 2016. június 23-án Nagy-Britanniában népszavazást tartottak arról, hogy maradjon-e az ország az Európai Unió része, vagy lépjen ki. A népszavazás eredménye az lett, hogy a választópolgárok 51,9 százaléka az Unióból való kilépésre szavazott. Dolgozatomban a Brexit gazdasági hatásait kívántam bemutatni Úgy terveztem, hogy az előrejelző elemzéseken kívül már legalább egy hónap Brexit gazdasági adatsort fel tudok dolgozni. A március 29-i kilépés azonban elmaradt. Ugyanígy Brexit nélkül telt el a második meghosszabbított határidő is, április 12. A harmadik határidő június 1. lett volna, ha Nagy-Britannia nem vesz részt a május 26-i Európai Parlamenti választáson. Jelenleg október 31. a határidő. Hipotézisem az lett volna, hogy a Brexit bármelyik, egyezséggel (Soft) és egyezség nélküli (Hard) formája tövid távon jelentős károkat okoz mind a brit gazdaságnak, mind az EU országok, köztük Magyarország gazdaságának. Mivel a kilépés elmaradt, csak arról írhatok, hogy mik voltak a Brexit elképzelések, milyen makro- és mikrogazdasági hatásokat tulajdonítottak a folyamatnak a közgazdászok és szakpolitikusok, és a korai előrejelzések mely elemei valósultak meg. A Brexit eddigi elmaradásával a gazdasági adatok közül a politikai folyamatokra, mint gazdaság-befolyásoló tényezőkre is ki kellett tekintenem. Az OECD, az Eurostat és egyéb szervezetek adataiból kiindulva számos saját grafikont szerkesztettem, amelyekből világosan látszik, hogy már a Brexit népszavazás kiírása megingatta a piacokat, megjelent a font sterling árfolyamában, a fogyasztói bizalomindexben, a DGP adatokban, a külföldi tőkebefektetések volumenében. Dolgozatomban bemutatom, milyen hatással van a Brexit folyamat és milyen hatással lehet majd az esetleges Hard Brexit a magyar gazdaságra a hazautalások volumenváltozásától a külkereskedelmi ügyletek alakulásán át a magyar szociális ellátórendszerre terhelődő ellátási kötelezettségig. Magyarország szempontjából a Brexit a makrogazdasági hatások mellett azért is rendkívüli jelentőséggel bír, mert az Egyesült Királyság nettó befizetőként hozzájárul az EU költségvetés kedvezményezettjei, a Kelet-európai térség országainak fejlődéséhez. Hard Brexit esetén a brit befizetés teljesen kiesne, így ez ránk is elég kedvezőtlen hatással lenne. Valós Brexit adatok híján azt is vizsgálom, mennyiben váltak be a Magyar Nemzeti Bank kutatóinak a Brexit gazdasági hatásait előrejelző, két évvel ezelőtti jóslatai. Vizsgálom továbbá, hogy a Brit Parlament elé tárt két legfontosabb nyilvános Brexit hatástanulmány milyen következményeket vetít előre. Bemutatom, hogy Hard Brexit esetén milyen vám- és adózási procedúrákat kell lefolytatni, milyen adminisztrációs terhet róna a vállalatokra a Csatorna mindkét oldalán a vámhatárok kényszerű visszaállítása. Kitérek a magyar hatóságok eddigi Brexit-felkészítő tevékenységére is. Elgondolkodtatónak találom, hogy nagy gazdasági elemzőcégek kiváló kutatóinak szakmailag kifogástalan módszerekkel végzett elemzései sok esetben irányukban sem találják el a bekövetkezett változásokat. Ez egyben dolgozatom egyik konklúziója is lehetne. A másik konklúzió az, hogy semmi sem biztos, csak az adó... Dolgozatomat 2019. május 30-án zártam le. A dolgok jelen állása szerint bíróság elé kell állnia Boris Johnson volt brit külügyminiszternek közhivatali tisztséget betöltő személy által elkövetett visszaélés miatt, mivel Johnson a 2016-os népszavazás kampányában valótlanul állította és híresztelte, hogy Nagy-Britanniának az EU-tagság heti 350 millió fontjába kerül. (mint dolgozatom adataiból is kiderül, ez az összeg erősen eltúlzott.) A Brexit gazdasági-politikai káosz folytatódik. A Munkáspárt bármilyen Brexit megállapodás esetén támogatja új népszavazás kiírását. Az is megtörténhet, hogy az esetleges új népszavazás elutasítja a Brexit megállapodást, és akkor Nagy-Britannia (az eddigi hatalmas károkat leszámítva) ott fog tartani, mint 2016 előtt. Két népszavazás után sem lesz kilépés. Shakespeare-rel szólva ez Much Adue About Nothing, vagyis Sok hűhó semmiért. De véleményem szerint valószínűleg ez szolgálná mind az Egyesült Királyság, mind az Európai Unió és a világ többi részének érdekét.

Magyar cím

A Brexit lehetséges gazdasági hatásai

Angol cím

Brexit - Possible Economic Impacts

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Üzleti Szaknyelvek Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi Beszerzés és Értékesítés

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Hrabovszki Ágnes Zsuzsa
Belső
főiskolai docens
dr. Kovács Péter Balázs
Külső
főiskolai adjunktus

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: Brexit, Külkereskedelem, Makrogazdasági mutatók, Vámunió, EU-gazdaság, Gazdasági hatás
Felhasználói azonosító szám (ID): Turányi Nóra
Rekord készítés dátuma: 2019. Jún. 06. 10:51
Utolsó módosítás: 2020. Máj. 13. 11:46

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet