Kelet-közép-európai tőzsdeindex-mozgások: a V4 régió tőkepiaci elemzése a Brexit referendum idején

Bárka Levente András (2019) Kelet-közép-európai tőzsdeindex-mozgások: a V4 régió tőkepiaci elemzése a Brexit referendum idején. Pénzügyi és Számviteli Kar.

PDF Bárka_Levente_András_msc_2019-2020-1.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (19MB)

Absztrakt (kivonat)

Az elmúlt 5 év legkiemelkedőbb európai tőkepiaci sokkja egyértelműen a Brexit referendum volt. A 2016. június 23-án zajlott brit, a várakozásokkal ellentétesen végződő népszavazás a mai napig lázban tartja Európa közvéleményét. Ennek kapcsán az általam nagy figyelemmel kísért V4 régióval való párhuzamba állítás kérdése foglalkoztatott: dolgozatom fő kérdése, hogy a referendum milyen hatással bírt a V4 tőzsdékre. Diplomadolgozatomban az érintett régió makroökonomóiai és részvénypiaci bemutatása mellett kvantitatív kutatási módszertanokra és elméleti szakirodalmi hátterükre egyaránt kívántam fókuszálni. A dolgozat célja volt, hogy modellezhető legyen egy esetleges jövőbeni hasonló mértékű váratlan brit közéleti gazdasági sokk V4 tőkepiaci hatása. A Visegrádi Négyek (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország) pénzügyi (és egyben országos) központjai értéktőzsdéinek (WIG varsói-, PX prágai-, SAX- pozsonyi, BUX- budapesti-) részvényindexei által, a londoni FTSE 100 index, továbbá az euró-font és helyi devizák árfolyamainak napi hozamértékeivel igyekeztem minél pontosabb tőkepiaci modellezést végezni. Hipotézisem volt, hogy a Brexit referendum egyes V4 tagállamok részvénytársaságaira negatív tőkepiaci hatással volt. A diplomadolgozat első blokkjában betekintést nyerhettünk az európai uniós gazdasági integrációból kilépni akaró Egyesült Királyság mélyebb Brexit párti okaiba, részletezésre kerültek a kampány makrogazdasági okai, az euroszkepticizmus, az EU-brit különalku, majd a kilépési alternatívák kapcsán az EU-ról szóló szerződés 50. cikkelyének részletei. A Brexit okainak tisztázása után a szakdolgozat középső hányadában a vizsgált országok (Egyesült Királyság, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország) makrogazdasági és regionális gazdaságstatisztikai bemutatására került sor. Minden országnál külön fókuszt kaptak a külkereskedelmi partnerek, és a velük bonyolított éves forgalmak értékei. A V4 régió közös vonatkozásainak hangsúlyozása mellett az egyes tagállamok 2008 utána makrogazdasági felívelésének, a regionális konjunktúrának mutatóit kívántam tüzetesebben bemutatni. Itt szélesebb makrogazdasági spektrumban vizsgálódtam foglalkoztatottsági mutatók, árszínvonal-változás, hozzáadott érték-megoszlás, külkereskedelem és direkt külföldi tőkebefektetések területén. Ezekből kifolyólag egy gazdaságilag potens, sok további növekedési lehetőséggel rendelkező EU-s régió képe rajzolódott ki a 2016-os Brexit referendum idejére. Az utolsó, saját kutatási koncepció részletezését magába foglaló diplomadolgozat-fejezetben a V4 és brit értéktőzsdék, tőkepiaci mutatók és részvényindexek részletes elemzését követően a részvénypiaci kilengések kimutatását három lépésben végeztem el. Első körben korrelációs analízist végeztem az elemzett indexek és érinthető devizák esetében, melynek célja az volt, hogy lehetőleg minél jobban kibővíthessem a potenciális magyarázó változók körét, de figyelembe tudjuk venni, hogy a V4 piac tekinthető-e azonos mértékben reagálónak. Itt a 3 darab V4 valuta és tőzsdeindex (cseh, magyar, lengyel) kapcsán egyértelműen kirajzolódott, hogy a V4 térségen belül ez a három ország tekinthető azonosan reagáló tőkepiaci szereplőnek. A második lépésben többváltozós lineáris regressziós modelleket építettem egyenként, mind az az összes V4 értéktőzsdére külön-külön, mind hosszú (2008-2016) mind rövid (2016 március-augusztus) időablakban. A hosszú időablakos elemzés eredményeként nem sikerült nagyobb magyarázó erővel bíró modellt felépíteni, 2008 és 2016 között az Egyesült Királyság és a visegrádi négyek tőkepiaca között nincsen kimutatható szignifikáns kapcsolat. A rövid időablakos értékeknél is hasonló eredményeket kaptunk. Itt mindössze a brit-lengyel tőkepiaci lineáris regressziós modell bizonyult közepesen gyenge magyarázó erővel bírónak. Ennek oka a külkereskedelemi kitettségnek tudható be. További kérdéseket vet fel, hogy milyen eszközökkel lehetne vizsgálni a Brexit-lengyel tőkepiaci kapcsolatokat: jó kiindulási alap lenne a Varsói Értéktőzsde (GPW) iparági részvényindexeinek is az alkalmazása mind eredményváltozói, mind akár magyarázó változói oldalon (iparági indexek magyarázó hatása a WIG elmozdulására). Összességében tehát jól látható volt, hogy a Brexit népszavazásnak a visegrádi négyek tőkepiacára a magyar, lengyel és cseh értéktőzsdék esetében rövid távú részvénypiaci negatív kilengésű hatása volt 2016-ban. Alaphipotézisem, mely szerint a Brexit referendum egyes V4 tagállamok részvénytársaságaira negatív tőkepiaci hatással volt beigazolódott, de ez a csekély mértékű kilengés nem okozott maradandó tőzsdei kilengést a vizsgált országok részvénypiacain.

Magyar cím

Kelet-közép-európai tőzsdeindex-mozgások: a V4 régió tőkepiaci elemzése a Brexit referendum idején

Angol cím

CEE stock market indices' fluctuation: analysis of the Visegrád Four stock market during the Brexit Referendum

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy Mester

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Pénzügy, BREXIT, Regresszióanalízis, Kelet-Közép-Európa, Tőzsde, Tőzsdeindex, Visegrádi Négyek
Felhasználói azonosító szám (ID):	Bárka Levente András
Rekord készítés dátuma:	2019. Nov. 22. 14:47
Utolsó módosítás:	2019. Nov. 22. 14:47

Actions (login required)

Tétel nézet