A hitelminősítők és az ország-kockázat besorolások módszertanának vizsgálata Magyarország példáján

Labai Richárd (2019) A hitelminősítők és az ország-kockázat besorolások módszertanának vizsgálata Magyarország példáján. Külkereskedelmi Kar.

[thumbnail of LabaiR szakdolgozat.pdf] PDF
LabaiR szakdolgozat.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (2MB)

Absztrakt (kivonat)

A nemzetközi hitelminősítő ügynökségekről a mindennapok folyamán ritkán hallunk, többnyire csak akkor értesülhetünk róluk a hírekből, amikor egy adott országot le, vagy fel minősítenek, illetve amikor nagyobb csődesemények és válságok közvetett, vagy közvetlen szereplői. Általában amikor hibáznak, vagy adott országok adósságát kockázatosabb osztályba sorolják, akkor a kritikák felerősödnek velük szemben és mindenféle vélt, vagy valós indok alapján kevésbé jelentősnek próbálják a minősítőket beállítani, ugyanakkor felminősítések esetén hivatkozási alapnak használják a minősítők értékelését a jó gazdasági teljesítmény igazolásaként és a befektetők meggyőzésének céljából. A hitelminősítő intézetek alapvető funkciója, hogy a piacon lévő adósok hiteltörlesztési képességéről és hajlandóságáról adjanak nyilvánosan elérhető információt a piaci szereplők számára könnyen értelmezhető mutatókba tömörítve. Mivel a hitelminősítők szuverén adósok (országok) adósságának a minősítésével is foglalkoznak, az adósság nagyságából és jellegéből adódóan különösen nem mindegy, sem az adósoknak sem pedig a hitelezőknek, hogy mennyire megbízható az ügynökségek értékelése. Ugyan egy országtól nem lehet behajtani az adósságát, mégis azt látjuk, hogy az államcsőd súlyos következményeinek elkerülése végett (és amiatt, hogy a jövőben is kapjon hitelt az adós) az országok nagy többsége megpróbálja adósságait törleszteni és a lehetőségekhez képest jó kockázat-besorolást elérni. Amennyiben a fenti gondolatok igaznak bizonyulnak, azt mondhatjuk, hogy a hitelminősítő ügynökségek kezében jelentős gazdasági hatalom és ezzel járó hatalmas felelősség összpontosul. Ennek fényében szakdolgozatomban a következő kérdésekre keresem a választ: Mire valók ezek az intézmények, hogyan alakultak ki és jutottak el idáig? Mennyire megbízhatóak a hitelminősítők szuverén értékelései és módszertanai? Vajon a minősítések jól követik egy adott ország gazdasági teljesítményének alakulását? A piaci szereplők valóban megbíznak az ügynökségek munkájában? Kezdetként a hitelminősítők történetét, kialakulásuk sajátosságait, a szabályozási rendszerben betöltött szerepüket, a velük szemben megfogalmazott kritikákat és a 2008-as válság utáni reformkísérleteket vizsgáltam meg a témára vonatkozó szakirodalom alapján. Ezek alapján kijelenthető, hogy csak részben megbízhatók a minősítések, mivel válságok esetén a minősítők is késve reagálnak, amely a működésük és piaci helyzetük sajátosságaira, vagy, ha úgy tetszik hiányosságaira vezethető vissza. A minősítők megbízhatóságát tovább csökkenti a minősítési procedúrák átláthatóságának hiányosságai és a működési modelljükből fakadó összeférhetetlenségi problémák. A válság után ugyan történtek a minősítőkkel kapcsolatos reformok, ám még mindig vannak megoldatlan kérdések. Következő lépésként a hitelminősítők ország-kockázat besorolásinak modelljét vizsgáltam meg a nyilvánosan elérhető módszertani leírások alapján. A fejezetben kitértem a módszertanok bemutatására és Magyarország minősítéseinek újraszámíthatóságának és pontosságának ellenőrzésére. A közzétett módszertani leírások alapján a Fitch és a Moody’s eredeti minősítése bizonyos hibahatárok közt újraszámítható, így kijelenthető, hogy a ratingek Magyarország esetében bizonyos mértékben követik az ország gazdasági teljesítményét, már ha elfogadjuk, hogy a módszertanban felhasznált makrogazdasági mutatószámokra is igaz ez az állítás. A S&P szuverén minősítése a módszertani leírás alapján tapasztalataim szerint nem, vagy csak nagyon nagy vonalakban újraszámítható. A pontosság ellenőrzéseként a minősítések és a módszertanokban felsorolt makrogazdasági mutatószámok kapcsolatát vizsgáltam többváltozós lineáris regresszió segítségével. A regressziós vizsgálat eredménye véleményem szerint nem volt bizonyító erejű. Ez részben visszavezethető a módszertani mutatók számításánál végzett egyszerűsítéseimre, arra, hogy lineáris kapcsolat létét vizsgáltam, ám a valóságban ez nemlineáris is lehet, továbbá arra, hogy a tényezők részben egymással is összefüggenek (pl.: több GDP alapú mutató és államadósság alapú mutató is egyszerre szerepel a módszertanban), így lehetséges, hogy a lineáris regressziós vizsgálat statisztikailag sem teljesen helytálló. A piaci szereplők reakcióit és a minősítések közötti összefüggést Magyarország 5 éves lejáratú CDS felárainak segítségével, ill. az ide vonatkozó szakirodalom segítségével vizsgáltam. A történelmi tapasztalatok alapján megbíznak a piaci szereplők a minősítőkben – bizonyos esetekben alaptalanul –, viszont ez sokszor lehetséges, hogy csak a szabályozói nyomásnak köszönhető. Magyarország 5 éves lejáratú CDS felárainak alakulását minden más tényező változatlansága mellet kb. 20%-ban magyarázzák a ratingek 5%-os szignifikancia szinten, lineáris regresszió feltételezése esetén, így kijelenthető, hogy kis részben van hatása a ratingeknek a piaci szereplők kockázatértékelésére. A szakdolgozatom alapján összességében kijelenthető, hogy a ratingeket csak kiegészítő mutatóként érdemes használni kockázatértékelési számításaink során. Önálló alkalmazásuk a minősítési folyamatok nem megfelelő átláthatósága, a módszertanok szintén nem teljeskörű átláthatósága és kérdéses pontossága miatt nem javasolt.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Gazdaságtan Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi Gazdálkodás

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Dr. Antalóczy Katalin
Belső
Tanszékvezető, NGG szakvezető Szakkollégium vezető, főiskolai tanár CsC, BGE KKK
NEM RÉSZLETEZETT
Dr. Gáspár Tamás
Külső
tudományos főmunkatárs CSc, BGE KKK
NEM RÉSZLETEZETT

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: Hitelminősítés, Ország-kockázat, Magyarország, Kockázat besorolás, Rating módszertan
Felhasználói azonosító szám (ID): Turányi Nóra
Rekord készítés dátuma: 2019. Nov. 28. 14:08
Utolsó módosítás: 2020. Feb. 28. 09:23

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet