A költségvetési csalás a nemzetközi adózásban

Kőrösi Klaudia (2019) A költségvetési csalás a nemzetközi adózásban. Külkereskedelmi Kar.

PDF A szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

A költségvetési csalás vizsgálata során szükséges megismerni a hazai és nemzetközi adózási szabályokat, jogszabályokat, az adózási etikát, továbbá azt, hogy a különböző országok különböző adónemei és adómértékei milyen minőségben befolyásolják az adott nemzet gazdaságát, ezáltal pedig az adózási morált. Az állam gazdasági működésében évszázadok óta megfigyelhető, hogy az adók a közfeledatok ellátásához elengedhetetlen olyan állami bevételek, amelyeket az állam visszafordít az állampolgárok, valamint az ország jóléte, gazdasági, társadalmi és kulturális fejlesztése érdekében. Az adók megjelenésével egyidőben alakult ki az adóelkerülési magatartás, amely társadalmi rétegtől függetlenül egyre nagyobb teret nyert a történelem során. A XX. században egyre nagyobb igény mutatkozott arra, hogy két vagy több ország olyan kereskedelmi megállapodást kössön, amely a felek számára adójogi vonatkozásban előnyös, ugyanakkor mindez szabályozott keretek között valósuljon meg. A nemzetközi adózás szempontjából a legjelentősebb az OECD Modellegyezmény, amely tárgyi hatálya csak és kizárólag a jövedelem- és vagyonadókra vonatkozik. Néhány országban léteznek olyan jogi szabályozások, amelyek által joghatóságoknak, országoknak egyáltalán nincs, vagy csak minimálisan van adófizetési kötelezettségük, ezeket nevezzük adóparadicsomoknak. Ezek legfőbb ismérve a fenti minimális, vagy nullás adózás mellett, hogy a gazdasági társaságok részére teljes és feltétlen diszkréciót nyújtanak, mind pénzügyi, mind pedig személyi vonatkozásban. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 310. § (1) (régi Btk.) bekezdése nevesítette az adócsalást, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény pedig már nem tartalmazta az adócsalás fogalmát, helyette a költségvetési csalás került bevezetésre. A költségvetési csalás legjellemzőbb elkövetési módszere a fiktív számlázás, az ÁFA jogosulatlanul történő visszaigénylése, a gazdasági társaság bevételeinek eltitkolása, színlelt szerződések megkötése, a cégek bedöntése, körhintacsalás, a gazdasági társaság vagyonának kimentése, a bejelentés nélküli foglalkoztatás, valamint támogatás a meghatározott céltól történő eltérő felhasználása. A körhintacsalás egy olyan elkövetési mód, amely során több tagország gazdasági társasága is részt vesz, bár a láncolatban szereplők jelentős hányada fiktív vagy strómanok által működtetett. Egy klasszikus körhintacsalás szereplői: Bróker, csatorna társaság (conduit, egyik fajtája a remote trader, vagy irányított kereskedő), eltűnő/hiányzó kereskedő (missing trader), buffer, szervező, disztibútor. Ahogyan a kereskedelemben, úgy a költségvetési csalásban is jellemzőek a trendek, vagyis az, hogy éppen milyen termék vagy szolgáltatás kelti fel a bűncselekményt elkövetők figyelmét. A Közösség területén a költségvetési csalás tárgyai jellemzően a ruházati termékek, a kisméretű, de nagy értéket képviselő elektronikai eszközök és számítástechnikai alkatrészek, Magyarországon pedig legfőképp a cukor, csokoládé, étolaj, gabona, zöldség, gyümölcs, hús. Nemzetközi vonatkozásban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendelkezésére számos bűnügyi együttműködési forma áll, amelyek a határokon átnyúló bűncselekményekben folytatott nyomozások során kiemelkedő jelentőséggel bírnak. A megfelelő együttműködés elérése érdekében elengedhetetlen a bűnügyi állomány rendelkezésére álló eszközökről való tájékoztatás, csapatmunka, az együttműködések megfelelő koordinálása a sikeres és hatékony munkavégzés érdekében. A költségvetési csalás lehetséges megoldásai között szerepel a fordított adózás általánosan történő bevezetése, a rendeltetetési ország rendszere, a származási ország rendszere, valamint a származási ország átalánydíjas rendszere. A költségvetési csalás elleni eredményes fellépés érdekében a kooperáció során számos hazai és nemzetközi jogszabályt és egyezményt kell figyelembe venni és alkalmazni. Az ilyen megállapodások jogi alapjául, modelljéül szolgának a már korábban említett egyezmények, jogszabályok. A törvényhozás által megteremtett jogi alapok mellett szükséges továbbá az, hogy az ezekben szereplő együttműködési formák a gyakorlatban is létrejöjjenek, amely érdekében elengedhetetlen a bűnüldöző hatóságok együttműködési lehetőségekkel történő megismertetése és annak elsajátítása és fejlesztése, további lehetséges módszerek kidolgozása és azok gyakorlatban történő alkalmazása.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Gazdaságtan Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi Gazdaság és Gazdálkodás

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Költségvetési csalás, Adócsalás, Bűncselekmény
Felhasználói azonosító szám (ID):	Turányi Nóra
Rekord készítés dátuma:	2019. Dec. 06. 08:25
Utolsó módosítás:	2022. Okt. 13. 10:45

Actions (login required)

Tétel nézet