A multikulturalizmus és a menekültügy helyzete a modern Ausztráliában

Limbacher Botond László (2015) A multikulturalizmus és a menekültügy helyzete a modern Ausztráliában. Külkereskedelmi Kar.

PDF Limbacher Botond.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (720kB)

Absztrakt (kivonat)

A multikulturalizmus és a menekültügy helyzete a modern Ausztráliában (Szinopszis) A mai világ nemzetközi szereplői számára az egyik legfőbb kihívást a menekültek növevő száma jelenti. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának becslései alapján 2014-ben a menekültek száma a II. világháború óta már meghaladta az 50 millió főt. Ebből közel 30 millióan saját országuk határain belül kényszerülnek vándorlásra (internally displaced person, IDP), míg körülbelül 20 millióan hagyják el hazájukat egy más országban való letelepedés reményében (displaced person, DP). Az ENSZ menekültügyi hivatalának fő feladata, hogy hosszútávon megoldást találjon a kihívásra, valamint segítse a menekültek hazatérését, vagy letelepedését olyan országokba, amelyek humanitárius programjaikban külön helyeket kínálnak a kényszervándorlók számára. Ausztrália egyike azon 27 országnak, amelyek letelepítési programjaikban meghatározott kvótát biztosítanak a törvényes menekültek számára. Ausztráliát általában légi úton közelítik meg e csoportok, azonban előállhat olyan helyzet, amikor a menekültnek nincs ideje az út megszervezésére, vagy a megfelelő dokumentumok megszerzésére. Ezeknek az embereknek a többsége hajókon érkezik Ausztráliába, tranzitországként használva Indonéziát. A 2001-es Tampa-incidens óta Ausztrália mindenkori kormánya − néhány éves megszakítással – meglehetősen kemény, elrettentő intézkedésekkel lép fel a hajón érkező menekültek irányába, hogy letelepedésüket ellehetetlenítse. A liberális-nemzeti koalíciós kormány egykori miniszterelnöke John Howard, a jelenleg regnáló Tony Abbotthoz hasonlóan, a terrorizmus nemzetközi térnyerésére építve igyekezett a menekülteket Ausztrália szuverenitására és területi integritására potenciális veszélyt jelentő tényezőként lefesteni. A Munkáspárt színeiben politizáló Kevin Rudd, miniszterelnökként kezdetben megengedőbb politikát alkalmazott, ám az őt követő Julia Gillard más retorikát használva ugyan, de lényegében ugyanúgy ellehetetlenítette a hajón érkező menekültek Ausztráliában történő letelepedését. Ausztrália elrettentő politikáját sajátos történelmi fejlődése, és az utóbbi időben a multikulturalizmussal kapcsolatos dilemmák magyarázzák. Az ausztrál multikulturalizmust és az ehhez szorosan kapcsolódó menekültügyi kérdést különösen időszerű megvizsgálni, hiszen a 2014 decemberében, Sydney-ben történt túszdráma és a 2015-ös januári párizsi események újra meg újra felerősítették a multikulturalizmussal szembeni ellenérzéseket. Az események tüntetések sorozatát indították el Ausztráliában, ahol egyes anti-iszlamista csoportok az 1973-ig érvényben lévő fehér-Ausztrália-politikára emlékeztető törekvésekkel állnak elő, míg velük szemben a rasszizmus ellen felszólalók gyűlnek össze. A tüntetéseket tovább fokozza, hogy Ausztrália jelenlegi kormánya mintegy 150, a civilizációtól távol eső, az ausztrál outback-ben lévő őslakos közösséget kíván bezáratni, költséghatékonysági okokra hivatkozva, mitsem törődve az őslakosok több ezer éves kultúrájával, amelynek lényege éppen a természetközeliségen, a saját földjükkel való közvetlen kapcsolaton alapszik. 2015 áprilisában, a Földközi-tengeren bekövetkezett menekültszállító hajó tragédiája ismét reflektorfénybe állította a menekültek kérdését. Az Európai Unió az ENSZ-szel együttműködve már egy ideje dolgozik egy működőképes, hosszú távú megoldáson – egyelőre sikertelenül. A menekültek helyzete azonban lényegesen eltérő Ausztrália és Európa viszonylatában. A szakdolgozat kizárólag az ausztrál multikulturalizmusra és az ahhoz szorosan kapcsolódó menekültügyi kérdésre fókuszál. A dolgozat célja a multikulturalizmus kibontakozását bemutatva feltárni, hogy Ausztrália miként viszonyul a bevándorlókhoz, és milyen okokkal magyarázhatók a jelenlegi politikai intézkedések. Fontosnak tartom megvizsgálni az ausztrál menekültügyi politikát, hogy választ kaphassak arra a kérdésre, mennyire állja meg a helyét Tony Abbott, jelenlegi ausztrál miniszterelnök, menekültügyi témában, az Európai Uniónak adott tanácsa; azaz, hogy utóbbi vegye át az Ausztráliában már „jól bevált” ’stop the boats’ (Állítsuk meg a hajókat!) politikát. Kutatásaim szekunder jellegűek. Mivel magyar nyelven viszonylag kevesen foglalkoznak a témával , ezért kénytelen voltam az adatgyűjtés során többnyire angol nyelvű irodalomra támaszkodni, ami viszont bőséges. A források válogatásánál fontos szempont volt, hogy a szerző szakterülete a multikulturalizmus és menekültügy legyen illetve neves, ausztrál egyetemek alkalmazásában álljon. Törekedtem a szakmailag elismert, magas szintű publikációkra támaszkodni. Amennyiben lehetőség volt, igyekeztem a vizsgált időszakhoz legközelebbi évben publikált forrást használni. Kutatásaim során felhasználtam menekültügyi szakértők tanulmányait, bevándorlásügyi jogászok szakértői véleményét, valamint parlamenti felszólalásokat és nyilvános beszédeket is. A téma aktualitásából kifolyólag jelentős arányban használtam az interneten elérhető újságok és folyóiratok témába vágó cikkeit, publikációit.

Magyar cím

A multikulturalizmus és a menekültügy helyzete a modern Ausztráliában

Intézmény

Budapesti Gazdasági Főiskola

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi és Európa-tanulmányok Intézeti Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi Tanulmányok

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Multikulturalizmus, Menekültügy, Tony Abott, Ausztrália
Felhasználói azonosító szám (ID):	Hegedűsné Orbán Éva
Rekord készítés dátuma:	2016. Ápr. 14. 14:36
Utolsó módosítás:	2016. Ápr. 14. 14:40

Actions (login required)

Tétel nézet