A társasági adószabályozás összehasonlítása a visegrádi (V4) országokban

Abay Gergely Pál (2021) A társasági adószabályozás összehasonlítása a visegrádi (V4) országokban. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Szakdolgozat_L5O2PH Abay Gergely.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (434kB)
	PDF BA_TO_Abay_Gergely_Pal_L5O2PH.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (216kB)

Absztrakt (kivonat)

Az adózási rendszerek, adópolitikák a globalizálódó világban hangsúlyosabb szerepet töltenek be. A pénzügyi piacok nyitottsága révén az üzleti vállalkozások aránylag szabadon megválaszthatják, hogy melyik országban kívánnak adózni. Ez egyfelől kihívás elé állítja az országokat, mivel, ha túl szigorú vagy kiszámíthatatlanul működik az adózási rendszer, akkor a cégek könnyen másik országba helyezhetik telephelyüket. Ezen felül a külföldi tőke bevonzását is megnehezíti az átláthatatlanul működő adórendszer. Az adózási szabályok, adópolitikák kialakítása alapvetően nemzetállami hatáskörbe tartoznak, amelyek egyben gazdaságpolitikai eszköz is, ugyanis adókedvezmények nyújtása révén különböző szektorokat, vállalkozásokat lehet indirekt módon támogatni. Jelenleg (2020. december) az Európai Unióban sincsen egységes adószabályozás, ugyanis az EU-s országok saját nemzeti hatáskörben végzik. Ugyanakkor a belső piac hatékony működésének biztosításának céljából az Európai Bizottság adójogi szabályozásra vonatkozó javaslatokat, ajánlásokat tesz. Ez igaz a társasági adózási rendszerekre is, ahol megjelennek az EU-s direktívák. A dolgozatom első részében általánosságban ismertettem az adózás fogalmát a különféle szakirodalmak alapján, majd összefoglaltam a lényegét. Fontosnak tartottam az alapok áttekintését, mivel véleményem szerint a társasági adózási rendszer értelmezéséhez elengedhetetlen. Összességében az adózásról megállapítható, hogy hosszú ideje óta része az emberi történelemnek, az állami kiadások legfontosabb bevételi forrása, amelyből az államháztartás fenntartja működését. Ezen felül az adókból történik a közszolgáltatások finanszírozása is. Ezen felül áttekintést adtam arról, hogy melyek az adók legfontosabb funkciói, milyen szempontok alapján csoportosíthatóak. Röviden bemutattam az adórendszer és az adópolitika fogalmát, összetevőit. amely szerintem rendkívül fontos eleme az adózásnak, ugyanis döntően meghatározza, hogy az adott állam milyen gazdaságpolitikát folytat (pl.: vállalkozásokat támogató az adókedvezmények, adójóváírások révén). A szakdolgozat elméleti keretében ismertettem a magyar adózási rendszer legfontosabb jogszabályi törvényeit, amelyek elsősorban a piacgazdasági követelményekhez igazodtak. Általánosságban elmondható, hogy már a rendszerváltást megelőző időszakban, vagyis 1988-ban bevezetésre kerültek olyan törvények, amelyek célja a piacgazdaságra való átállás segítése volt, illetve ezek alapozták meg a mai adórendszer gerincét. Ilyen volt például az 1988-ban bevezetett törvény az általános forgalmi adóról, vagy az 1991-es számvitelről szóló törvény. Ezt követően röviden betekintést nyújtottam a magyar adózási rendszer jellegzetességeibe. Összességében a magyar adózási rendszerről kijelenthető, hogy az adóbevételek döntő többsége közvetett adókból származik. A dolgozatom következő részében a visegrádi országok társasági adórendszerét vizsgáltam. A visegrádi országok, vagy más néven a V4-ek, négy közép-európai ország: Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország regionális együttműködése. Ez a megállapodás országok között a ’90-es évek elején született, amelynek célja a gazdasági, társadalmi, kulturális kapcsolatok erősítése volt. Az országok közt lévő közös pont az euroatlanti csatlakozás elérése volt. 2004-ben mind egy négy ország belépett az Európai Unióba és teljes jogú taggá vált. A négy ország gazdasági szerkezetét tekintve rendkívül sok a hasonlóság, ugyanis az összes ország mélyen integrálódott a globális ellátási láncokba. Különösképpen az európai, azon belül is a német autóipari termelési láncokba. Ez azt is jelenti, hogy a külföldi tőkeberuházások bevonásáért éles verseny van az országok között, amely az adóversenyben is megmutatkozik. Ennek egyik legfőbb területe a társasági adózás, ugyanis a minél kedvezőbb adózási rendszerek vonzóak lehetnek a külföldi befektetők részére. A V4-ek társasági adórendszerét vizsgálva megállapítható, hogy a legjelentősebb különbség az adókulcsok tekintetében van. A legalacsonyabb társasági adókulcs a visegrádi országok közül Magyarországon van, amely 2017 óta egységesen 9 százalék. Ez 6 százalékkal alacsonyabb, mint a szlovák társasági adókulcs, amely 100.000 euróig 15 százalék, efölött már 21 százalék. Szintén magas, 19 százalék az adókulcs Csehországban, kedvezőbb, 15 százalékos adókulcs van a belföldi rezidensek külföldről származó jövedelmére. Lengyelországban 1.200.000 euró éves bevételig 9 százalék az adókulcs, ha meghaladta az összeget, akkor 19 százalékos adót kell fizetni. A négy ország társasági adórendszere az adóalap meghatározásához egységesen a német módszert alkalmazza. Az adóalap, az adóalanyok és az adó tárgyában ugyanazok a szabályok érvényesek mindegyik országban. Ezen felül a transzferárakkal kapcsolatban külön adminisztrációs szabályozás van Szlovákiában és Lengyelországban, amely elég szigorúnak mondható. Ezzel szemben sem Magyarországon, sem Csehországban semmilyen extra szabályozás nincsen. Összességében nehéz arra egyértelmű választ adni, hogy mely országban érdemes társasági adót fizetni, de ha az adókulcsok mértékéből és a statisztikákból indulunk ki, akkor Magyarországon és Lengyelországban, ugyanis ebben a két országban a legalacsonyabb az adókulcs mértéke, sőt Magyarországon egységesen 9 százalék, illetve ebben a két országban a társasági adóbevételek aránya a legkisebb a teljes adóbevételen belül. A témát érdemes lehet tovább kutatni a jövőben, nemcsak a társasági adózási rendszereket vizsgálva, hanem szélesebb körben, például hogy a vállalkozások milyen más egyéb adózási formákat tudnak választani, vagy külön szektorok szemszögéből megvizsgálni, hogy melyik társasági adózási rendszer kedvezőbb.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel (BA) Táv

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	adórendszer, adószabályozás, adózás, összehasonlító elemzés, társasági adó, visegrádi országok
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Már. 01. 13:29
Utolsó módosítás:	2022. Feb. 17. 15:48

Actions (login required)

Tétel nézet