A helyi adók szerepe az önkormányzati feladatok finanszírozásában

Ari Barbara (2020) A helyi adók szerepe az önkormányzati feladatok finanszírozásában. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Ari Barbara_BA.pdf] PDF
Ari Barbara_BA.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of BA_TO_Ari_Barbara_IIZDRR.pdf] PDF
BA_TO_Ari_Barbara_IIZDRR.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (273kB)

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatom célja a helyi adók szerepének bemutatása az önkormányzati feladatok finanszírozásában. Az ókortól kezdve kezdetét vette az egyes adórendszerek kialakulása, formálódása világszerte. Magyarországon négy adóreformot követően, majd a rendszerváltás után alakult ki helyi adórendszerünk, amely a tanácsrendszert váltotta fel.  Az Art.[1] és a Htv.[2] együttes szabályozása működteti a rendszert és biztosít önállóságot az önkormányzatok számára. A Mötv.[3] rendelkezik az önkormányzati jogokról, kötelezettségekről, rendezi az önkormányzatok gazdálkodását, megszabja kötelező feladataikat és hatáskörüket, valamint garantálja a községek, városok, és a megyei igazgatási szervek részére az önkormányzási jogot. A feladat és hatáskör nem egy és ugyan az. Azok a közszolgáltatások, amiket a helyhatóságnak kötelessége biztosítani, azokat nevezzük feladatoknak. Azt, hogy mely szakfeladatban rendelkezik döntési joggal az adott település önkormányzata, a hatáskör taglalja. Kötelező feladat például a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, a hulladékgazdálkodás, közlekedés vagy éppen parkolás biztosítása gépjárműveink számára. A kötelező feladataik mellett az önkormányzatok önként vállalhatnak más egyéb feladatokat, de csak abban az esetben, ha ezek nem veszélyeztetik a kötelező feladatok ellátását. A feladatok finanszírozására szükség van elegendő anyagi háttérre is. Ennek érdekében a települési és területi önkormányzatok helyi adókat vezethetnek be, melyek az adóbevételeiket képzik és szabad felhasználásúak. Ezek közé az építményadó, telekadó, magánszemély kommunális adója, idegenforgalmi adó és a helyi iparűzési adó tartozik. Ezen kívül az önkormányzatoknak joga van más adót is bevezetni, azt már viszont települési adónak nevezzük és kötött felhasználású, tehát csak arra használható fel, amire az adó be lett szedve. Az általam vizsgált Budapest Főváros XI. Kerület Újbudai Önkormányzat és Budapest Főváros XV. Kerület Önkormányzata költségvetésének tekintetében megdöbbentő különbséget nem tapasztaltam. Mindkét fővárosi kerüli önkormányzatnál a helyi adókból származó bevételek több, mint 60%-át a helyi iparűzési adóból származó bevételek teszik ki. Az összbevételt vizsgálva 2018-ban és 2019-ben is a XI. kerületi önkormányzat ért el magasabb értéket, nem meglepő hiszen a legnépesebb kerületnek számít a fővárosban, míg a XV. kerület nagyjából a kilencedik helyen áll a népességi rangsorban. A támogatások összege a két önkormányzat költségvetésében egyik évben sem éri el az összbevételek negyedét sem. Vizsgálataim során bebizonyosodott, hogy az adóbevételek legnagyobb részét a helyi adókból származó bevételek képzik, azon belül is magas részarányt képvisel a helyi iparűzési adó. A helyi adók mértékének a Htv. határt szab, rendelkezik az ún. adómaximumról, aminek mértékénél egyik önkormányzat sem térhet el magasabb irányba. Országos szinten az összes adóbevétel 80%-át teszi ki az iparűzési adóból származó bevétel. Az egyes önkormányzatok bevételei között a kapott támogatások kevesebb, mint az összes bevétel negyedét képzik. Jelenállás szerint a koronavírus miatti intézkedések kellemetlen helyzetbe hozhatják a települési önkormányzatokat, mivel a legnagyobb részarányú iparűzési adó idei évet érintő költségét csak a jövő évi adóbevallással kell megfizetni. Ez bevételkiesést okoz az önkormányzatok számára, ahogy az idegenforgalmi adó csökkentése, valamint a gépjárműadó elvonása is. [1] 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről [2]1990. évi C. törvény a helyi adókról [3]2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel (BA)

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Fazekas László
Külső
NEM RÉSZLETEZETT
dr. Gárdos Csaba Ferenc
Belső
Mestertanár, Pénzügy Tanszék, PSZK

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: helyi adók, helyi önkormányzat költségvetése, helyi önkormányzati gazdálkodás, helyi önkormányzatok, önkormányzati bevételek
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2021. Már. 01. 13:57
Utolsó módosítás: 2021. Már. 01. 13:57

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet