CSR a magyarországi KKV-knál- Hogyan vállalja a felelősséget a Pannonhalmi Főpátság és annak profitorientált vállalatai?

Zubovics Demeter Gyula (2020) CSR a magyarországi KKV-knál- Hogyan vállalja a felelősséget a Pannonhalmi Főpátság és annak profitorientált vállalatai? Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Zubovics_Demeter_OWRAYA_Szakdolgozat_.pdf] PDF
Zubovics_Demeter_OWRAYA_Szakdolgozat_.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of BA_TO_Zubovics_Demeter_OWRAYA.pdf] PDF
BA_TO_Zubovics_Demeter_OWRAYA.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (345kB)

Absztrakt (kivonat)

A dolgozatom témája a vállalatok társadalmi felelősségvállalása. Nagyon fontosnak érzemennek a vállalati életbe való beépítését. Ugyanis a világ fejlett gazdaságaiban lévő szabadversenyes kapitalizmus lassanként azt eredményezte, hogy a mai világrend hosszútávon fenntarthatatlanná válik. A dolgozatomban a kis-és középvállalatoknak a helyzetét vizsgáltam. Számomra ez azért is fontos, mert a szakmai gyakorlatomat egy kisvállalatnál töltöttem, másrészt a későbbiekben szeretnék én magam is vállalkozást indítani. Azt gondolom ezért, hogy fontos, a kis-és középvállalati szektorban (és persze a nagyvállalatoknál is) , ahol a vezető/tulajdonos gondolkodásmódja nagymértékben befolyásolja a vállalat életét, hogy a társadalmi felelősségvállalás szempont legyen a döntések meghozatalánál, a vállalati működésnél és még sok más olyan területen, amellyel a vállalat hatással van a külvilágra. A dolgozatom első felében kiderül, hogy mit is jelent a társadalmi felelősségvállalás és hogy mi ennek a jelentősége. A vállalatok számos olyan erőforrással rendelkeznek, amellyel változást idézhetnek elő. Kezdetben persze érdemes ezt a saját működésükkel kezdeni, hogy ne legyenek előidézői a társadalmi és környezeti károknak. A dolgozatban bemutattam, hogy melyek azok a fő területek amelyeken a vállalatok felelősséget vállalhatnak. Magyarországon a kommunizmus miatt nem tudott kialakulni nagy múltja vállalatok társadalmi felelősségvállalásának. A rendszerváltást követően persze itthon is megjelent a felelősségvállalás a vállalati életben, de ezek még a mai napig is inkább a külföldi anyavállalatú multinacionális cégekre jellemző trendek. A kis-és középvállalati szektorról elmondható, hogy általában nem kötelezi jogszabály a felelősségvállalásra és abszolút a vezetésre van bízva ennek a területnek a kérdése a vállalati életben. A dolgozatban bemutattam melyek a fontos különbségek a nagy és a kisebb vállalatok között ezen a területen. A kisebb vállalatoknál, bár kevésbé van erőforrásuk a felelősségvállalással foglalkozni, azonban a vállalati méret miatt egyszerűbb integrálni a mindennapi működésben, ha a vezetés valóban elszánt a felelősségvállalással kapcsolatban. A vállalatok motivációja alapvetően két féle lehet. Lehet üzleti érdek, amikor a vállalat a saját érdekei mentén és annak okán foglalkozik a felelősségvállalással és lehet morális kötelesség, amikor a vállalat valóban a társdalomért vagy környezetért érzett felelősség miatt cselekszik. Ezt követően bemutattam az egyház kapcsolatát a társadalmi felelősségvállalással, amely hosszú múltra tekint vissza, ugyanis az egyház egyik fő tevékenysége és célja a társadalom bizonyos területeinek a támogatása. A kutatásom során a Pannonhalmi Főapátság és annak profitorientált vállalatainak a társadalmi felelősségvállalását vizsgáltam meg. A kutatásom célja, hogy választ kapjak a kutatási kérdéseimre és ezáltal betudjam mutatni, hogyan is működik ez a különleges szervezet. Az Apátságnál tehát az egyházi értékorientált szervezet alatt működik több profitorientált kis-és középvállalkozás. A kutatásomat kvalitatív módon, interjú formájában végeztem el a kis-és középvállalatok vezetőivel és munkatársaival, ezenkívül a Pannonhalmi Főapátság gazdasági főigazgatójával. Az interjút egy előre megírt kérdéssor alapján, összesen hét alannyal végeztem el, ezen felül részt vettem egy Apátság ,,körbejáráson”, egy olyan személy vezetésével aki közel harminc éve dolgozik az Apátságnál. Ennek köszönhetően jobban megérthettem a Bencés rend kialakulását, főbb értékeit, amelyek mentén ma is működik az Apátság. Az Apátsághoz tartozó Bencés rend tulajdonképpen a ma ismert CSR köré építette fel az identitását. Ennek az identitásnak az alappilléreit írta le Regulájába Szent Benedek, aki 480 körül született. Ezeket az alapelveket a mai napig a működésükben és gondolkodásmódjukba építik a bencések. A profitorientált vállalatok egyértelműen azért jöttek létre, hogy tevékenységükkel és annak pénzügyi eredményével támogassák az Apátság működését és non-profit tevékenységeit. A tevékenységük, azonban szigorú kiválasztás alapján történt. A vállalatok tevékenységeinek szorosan kötődniük kell a bencés rendi értékekhez és misszióhoz, ezért ebben a kérdésben a profittermelőképesség csak másodlagos szempont lehet. A profitorientált vállalatoknál, bár jelen vannak bizonyos önálló felelősségvállalási tevékenységek, ezeknek a kialakítása abszolút az egyes vállalatok vezetőinek a gondolkodásmódjától és elhivatottságától függ. A különböző egységeknél, különböző módon és intenzitással van jelen a CSR. Közös összefogás és kialakított stratégia nincsen a vállalatok között a felelősségvállalás területén. A legnagyobb társadalmi felelősségvállalásnak azonban minden interjúalany az Apátság támogatását emelte ki. A vállalatok tehát a fent említett szigorú kiválasztás miatt , már a működésükkel és azzal, hogy az Apátságot támogatják felelősséget vállalnak. Fontos, hogy a vállalatoknak egyaránt jelent kötelezettséget és előnyt is egy ilyen értékorientált szervezet alá tartozni. Nem csak tevékenységi körben, de a működésben is meg kell felelniük a szigorú feltételeknek, vagyis mindig szabály követően és példásan kell eljárniuk, hogy méltóak legyenek az Apátsághoz. Látható, hogy egy egészen érdekes szervezeti modell jött létre. A rendszernek vannak bizonyos hiányosságai a CSR területén, nincsen kialakult stratégia a profitorientált vállalatok számára ( az alapvető működést leszámítva). A jövőbeli célokra azt lehet mondani a kutatásom alapján, hogy az Apátság szeretné folytatni a mostani működését és azt minél szélesseb ,,fogyasztói” körrel megismertetni. Ezenkívül az Apátságnak, bár mindig a társadalmi kérdések és problémák lesznek a legfontosabbak, a jövőben szeretnének a környezet területén is felelősséget vállalni. Összességében tehát elmondható, hogy az Apátság működése a felelősségvállalás köré épül, számos módon támogatják a társadalmat. Ezenfelül létrehoztak több profitorientált vállalkozást, amelyeknek célja a tevékenységükkel az értékteremtés és az Apátság támogatása. A Pannonhalmi Főapátság mai működésének alapelvei már több mint ezer éve megalakultak és ahogyan igazak voltak akkor, úgy ma is és valószínűleg a jövőben is. Kérdés, hogy a mai felgyorsult tőke- és profitorientált világban észrevesszük a valódi értékeket? Megtudjuk-e változtatni a gondolkodásmódunkat azért, hogy a jövőgenerációi is értékes társadalmi és természeti környezetben élhessenek? Nos, a választ nehéz lenne megmondani, de azt gondolom, hogy a Pannonhalmi Főapátság gondolkodásmódjának és tevékenységének az eredménye mindenképpen hozzájárul már több mint ezer éve egy szebb ,,holnapért”.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Dr. Győri Zsuzsanna
Belső
egyetemi docens, Menedzsment Tanszék, PSZK
Polony István
Külső
NEM RÉSZLETEZETT

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: egyház(ak), értékorientált vállalatirányítás, fenntarthatóság, kapitalizmus, kis- és középvállalkozások, Pannonhalmi Főapátság, társadalmi felelősségvállalás
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2021. Már. 16. 12:56
Utolsó módosítás: 2021. Már. 16. 12:57

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet