Ráncsik Réka (2015) A cafeteria rendszer bevezetésének és nyilvántartásának folyamata a Somogy Megyei Kormányhivatal példáján keresztül. Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg.
Előnézet |
PDF
ráncsik_réka_2015maj_publikus.pdf Download (2MB) | Előnézet |
Absztrakt (kivonat)
A szakdolgozatom témájának kiválasztása előtt fontos szempontnak találtam, hogy egy olyan témára essen a választásom, ami napjainkban elterjedt és befolyásolja a körülöttem élők jövedelmi viszonyait. Számomra a téma aktualitását az adta, hogy volt szerencsém találkozni egy cafeteria szakértővel, aki betekintést mutatott nekem a téma rejtelmeibe. A cafeteria rendszer működését a Somogy Megyei Kormányhivatal példáján keresztül mutattam be, ahol primer kutatást is készítettem kérdőív formájában. A következőkben tömören bemutatom a dolgozatom tartalmát. A béren kívüli juttatások szervezeten belüli szabályozásának rugalmas eszköze a cafeteria. A cafeteria megnevezés a nemzetközi kávéház szóból ered. Ez az elnevezés tulajdonképpen arra utal, hogy a rendelkezésre álló keretösszegből a munkavállalók saját igényeiknek megfelelően választhatnak, annak alapján, mely cafeteria elemek illeszkednek legjobban a saját fogyasztási szokásaikhoz, életkorukhoz, hétköznapjaikhoz vagy akár a családi állapotukhoz. A cafeteria juttatás szabályozását a közalkalmazottakra és köztisztviselőkre a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 151.§-a biztosítja. Emellett figyelemmel kell kísérni az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény, valamint az Szja tv. háttéri szabályozását is. A köztisztviselők cafeteria juttatásának éves keretösszege nem lehet kevesebb az alapilletmény ötszörösénél, azaz 38.650x5=193.250 Ft-nál. A költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafeteria keretösszege a 2015. évi központi költségvetésről szóló 2014.évi C. törvény alapján bruttó 200.000 Ft. A munkáltató kötelezettségét képező közteher megfizetésére az éves cafeteria juttatás összege biztosít fedezetet. A közterhek vonatkozásában 3 kategóriába sorolhatóak a választható juttatási emelek: • Adómentes juttatások (nincsen adóvonzatuk, például sport és kultúra utalvány) • Béren kívüli juttatások ( 35,7%-os közteher, például SZÉP kártya, Erzsébet-utalvány) • Egyes meghatározott juttatások ( 51,17 %-os közteher, ha a keretszabályok túllépésre kerülnek, akkor az érintett elemek már egyes juttatási elemeknek számítanak.) A Somogy Megyei Kormányhivatalnál kizárólag a kedvezményes adózású juttatások közül lehet választani, így a választható cafeteria elemek 2015-ben az alábbiak voltak: Önkéntes Egészségpénztár, Önkéntes Nyugdíjpénztár, Erzsébet-utalvány, SZÉP vendéglátás alszámla, SZÉP szálláshely alszámla, SZÉP szabadidő alszámla, Iskolakezdési támogatás. Az cafeteria elemek közüli választást nyilatkozásnak nevezzük. A Hivatalnál minden munkavállalónak online felületen a cafeteria szoftver használatával kell nyilatkoznia arról, hogy mely juttatási elemet szeretné igénybe venni. A szoftverrel zajló nyilatkozás napjainkban a legelterjedtebb nyilatkoztatási módszernek minősül. Az elektronikus nyilatkoztatás egy olyan rendszer, amely hatékonyan segíti és egyszerűsíti a munkáltatók feladatait. A béren kívüli juttatásokra való igény növekedése miatt széleskörű munkát von maga után az adminisztráció, ezért praktikus megoldás valamilyen szoftver alkalmazása. A Somogy Megyei Kormányhivatalnál a Bérgazdálkodási Osztályon cafeteria ügyintézők végzik el a szakterülettel kapcsolatos feladatokat, valamint az adminisztrációt. Helyben történik a nyilatkozatok kezelése, az utalványok megrendelése, az utalványok kiosztása, a Magyar Államkincstárnak történő adatszolgáltatás a SZÉP kártya online feltöltése, nyilatkozatok ellenőrzése és minden egyéb speciális feladat, ami hozzájárul a gördülékeny és hatékony adminisztrációhoz A Hivatalnál primer kutatást végeztem kérdőív formájában, azért hogy, felmérjem a Hivatalnál dolgozók elégedettségét, véleményét a rendszerrel kapcsolatosan. Meg szerettem volna tudni, hogy min változtatnának a dolgozók, ha lenne rá lehetőségük, vagy milyen további cafeteria elemeket választanának a béren kívüli juttatások csoportjába tartozó elemeken kívül. A kutatás eredménye világosan bemutatta, hogy a dolgozók elégedettek a kialakított rendszerrel, a tájékoztatás minőségével, a felhasználás lehetőségeivel. Többségük két tényezőn változtatna: a cafeteria éves keretösszegén és a választható elemek listáján, azaz szívesen vennék azt, hogy ha a közigazgatásban is olyan keretösszeg és széleskörű paletta állna rendelkezésre, mint a versenyszférában. A legtöbb dolgozó igényelné például a lakáscélú támogatást vagy a műszaki cikkek vásárlási lehetőségét, ha lenne rá lehetőség. Kutatásom során összefüggést találtam a jövedelmi helyzet és a választási motivációk között, ugyanis az alacsony jövedelműek a cafeteria keretében inkább alapszükségleti igényeiket elégítik ki, ezért inkább Erzsébet-utalványt igényelnek közszükségleti cikkek vásárlására, és csak a tehetősebb alkalmazottaknak adott a lehetőség szabadidős, szórakozási célra fordítani illetményük cafeteria rendszerből adódó kiegészítését. Ez az oka annak is, hogy a legnépszerűbb cafeteria elem az Erzsébet-utalvány a Hivatalnál, ugyanis az alkalmazottak közel felének a havi nettó jövedelme 101-150 ezer Ft közé esik. A dolgozói elégedettséggel, és a vizsgált két év választásának változatlanságával összefüggésben megjegyezném, hogy az eredmények nem feltétlenül tükrözik hűen az elégedettség hátterét. A jelenlegi rendszerrel szembeni elfogadás adódhat abból is, hogy mivel a cafeteria elemekhez kapcsolódó opciós lehetőség nem változott, az alkalmazottak nem tudtak igazán az elmúlt évi gyakorlatnál jobb összetételt 2015-ben sem kialakítani. Véleményem szerint a jövőre nézve célszerű lenne a döntéshozóknak felülvizsgálni, a lakáscélú támogatás választási lehetőségének biztosítását a közigazgatási szerveknél is, mert ez által a munkavállalók bátrabban vennének fel lakáscélú hitelt, lakásvásárlásra, lakásbővítésre vagy akár felújításra, biztosabbnak látnák a hitel törlesztését és esély lenne arra, hogy jobban fellendüljön Magyarországon az építőipar és az ingatlanpiac. Úgy gondolom, hogy célszerű lenne, ha az adómentes juttatások közül is választhatnának a költségvetési szerveknél dolgozó munkavállalók. Ennek hatására sokkal motiváltabbá tudnának válni és kiterjedtebb elemek közül választhatnának. A legnagyobb motivációt viszont az éves keretösszeg emelése adná a dolgozóknak, tehát ha a juttatások összege közelíthetne a versenyszférában dolgozókéhoz, akkor közszféra még inkább egy biztos, élhető munkahellyé válna. Összességében a cafeteria juttatásokkal kapcsolatban azt gondolom, hogy segítség a munkáltatóknak, a munkavállalóknak és a gazdaságnak egyaránt. Adni és kapni jó a jelenben és remélhetőleg a jövőben is.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Főiskola
Kar
Tanszék
Közszolgálati Intézeti Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Konzulens(ek)
| Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
|---|---|
| Kulcsszavak: | kormányhivatal, Somogy Megyei Kormányhivatal (Kaposvár), Somogy megye, cafeteria, béren kívüli juttatások, kérdőíves vizsgálat |
| Felhasználói azonosító szám (ID): | Góczán Judit |
| Rekord készítés dátuma: | 2015. Máj. 19. 14:02 |
| Utolsó módosítás: | 2015. Szep. 04. 10:20 |
| URI: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/3065 |
Actions (login required)
 |
Tétel nézet |
