A közbeszerzések szabályozása az Európai Unióban

Vörös Kinga (2014) A közbeszerzések szabályozása az Európai Unióban. Külkereskedelmi Kar.

PDF A közbeszerzések szabályozása az Európai Unióban.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (886kB)

Absztrakt (kivonat)

Magyarország az Európai Unió egységes belső piacának része, mely belső piac szerves részét képezik a közbeszerzések is. Ennek értelmében a magyar közbeszerzési szabályozás összhangban van az uniós szabályokkal. Az Európai Unióban jelenleg zajló átalakítás, a közbeszerzési szabályozás területén, kihatással van a magyar szabályokra és közbeszerzésekre is, ezért fontos e terület szabályozásának nyomon követése. Az Európai Unió célja, hosszú évek óta, a közpénzekből történő beszerzések hatékonyságának és átláthatóságának növelése. E célok megvalósítására elsőként az 1970-es évben tettek lépéseket, ekkor fogadták el a témával foglalkozó első irányelveket. Ezen irányelvek célja az volt, hogy összehangolják és koordinálják a különböző nemzeti közbeszerzési szabályokat. Kimondták, hogy az állami és egyéb közjogi személyek által kiírt tenderek esetén a más tagállambeli vállalkozók pályázatból való kizárása, vagy versenyben való részvételük bármilyen módon történő korlátozása kereskedelmi korlátnak minősül, mely szemben áll a szolgáltatások szabad áramlásának elvével, így e helytelen gyakorlatot meg kell szüntetni. Az 1980-as években a Bizottság felismerte, hogy a ’70-es években született szabályozás nem hozta meg a tőle elvárt eredményeket. Így a közbeszerzési szabályozás felülvizsgálata és újragondolása mellett döntöttek. A közösségi közbeszerzési politika fő problémáit és azok lehetséges megoldásait az 1987-es Egységes Európai Okmányt előkészítő Fehér Könyvben fektették le. A Fehér könyv által megjelölt célokra építve újabb közbeszerzést szabályozó irányelvek születettek a ’80 és ’90-es években. Az ekkor megszületett irányelvek a korábbi irányelvek módosításai voltak, gyakorlati tapasztalatokkal kiegészítve. A cél továbbra is a minél nyitottabb és a megkülönböztetésektől mentes verseny biztosítása volt. Ezen irányelvek megszületését követően felmerült az igény a közbeszerzésekhez kapcsolódó jogorvoslatok összehangolására is. Ennek megfelelően, két jogorvoslati irányelv született az 1990-es ével elején, melyek a jogorvoslati eljárások összehangolását célozták meg. Az átalakítása ellenére azonban a Bizottság továbbra sem volt elégedett a szabályozással. Úgy gondolták, hogy a kialakított szabályozás eredményeként ugyan sikerült megnyitni a tagállami közbeszerzési piacokat, de a várakozásoktól még mindig messze elmaradtak, mivel az egyes tagállamok szabályozásába nagyrészt nem megfelelő módon kerültek beépítésre a közbeszerzési irányelvek. Így ismét szükségessé vált a közbeszerzési piac problémáinak feltárása és megoldása. Ennek köszönhetően az Európai Bizottság, 1996-ban közzé tette Zöld Könyvét a Közbeszerzések az Európai Unióban: A követendő út címmel. A Zöld Könyvben összefoglalták a közbeszerzési politika és szabályozás legfontosabb elemeit, a közbeszerzési piac helyzetét, a hozzájuk kapcsolódó tapasztalatokat, az ezekből adódó gyengeségeket, problémákat és a megoldásukhoz szükséges tennivalókat. Megállapították, hogy a bonyolult szabályozásokat egyszerűsíteni kell. Ezen egyszerűsítési folyamat eredményeként 2004 tavaszán elfogadták azt a két irányelvet, mely felváltotta az addigi szabályozást, és amelyek jelenleg is szabályozzák az Európai Unióban lezajló közbeszerzési eljárásokat. A 2004/17/EK irányelv a vízügyi, az energiai-, a közlekedési és a postai ágazatokban működő szervezetek közbeszerzési eljárásainak összehangolásáról, míg a 2004/18/EK irányelv az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatás-megrendelésre irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról szól. A közbeszerzési irányelvek változása magával vonta a jogorvoslati irányelvek felülvizsgálatát is. E folyamat végeredményeként 2007-ben hatályba lépett az új jogorvoslati irányelv a 2007/66/EK, mely a korábbi két jogorvoslatot szabályozó irányelv helyébe lépett. A 2007-2008-as gazdasági világválság ismét rávilágított a terület néhány szabályozási hiányosságára, így 2010-ben újabb felülvizsgálat kezdődött, mely végül 2014 tavaszán ért véget, az új közbeszerzési irányelvek elfogadásával. Az új direktívák előírásait a tagállamoknak 2016-ra át kell ültetniük saját jogrendjükbe, így hazánkban is változások várhatók az elkövetkező években. Az uniós elképzelések sikeres megvalósítása esetén, a közbeszerzési eljárások új dimenzióba léphetnek. A teljes elektronizálás révén egyszerűsödnek az eljárások és átláthatóbbá válik a teljes beszerzési folyamat. A teljes e-közbeszerzésre történő átállás azonban még távolinak tűnik. A szabályozási háttér ugyan már megszületett, az új, elektronizált rendszer működése azonban még nem teljesen tisztázott valamint a folyamatban részt vevő gazdasági szereplők előtt is még egy tanulási folyamata áll a sikeres átállás megvalósítás érdekében. Az elektronikus közbeszerzés sikeres bevezetésével egy évtizedeken át tartó folyamat zárulhat le, azonban a területet érintő szabályok változtatása, javítása egy véget nem érő folyamat, mert mindig szükség lesz átalakításra a mindennapi gazdasági élet változásai és a technikai fejlődés nyújtotta lehetőségek kiaknázása érdekében.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Főiskola

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi és Európa-Tanulmányok Intézeti Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi gazdálkodás

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Közbeszerzés, Elektronikus közbeszerzés, Európai Unió
Felhasználói azonosító szám (ID):	Hegedűsné Orbán Éva
Rekord készítés dátuma:	2015. Már. 05. 12:07
Utolsó módosítás:	2015. Okt. 28. 15:16

Actions (login required)

Tétel nézet