A bioetanol termelési folyamatához szükséges beszerzési tevékenység és a kapcsolódó logisztikai folyamatok vizsgálata

Bucsi Eszter (2015) A bioetanol termelési folyamatához szükséges beszerzési tevékenység és a kapcsolódó logisztikai folyamatok vizsgálata. Külkereskedelmi Kar.

	PDF Szakdolgozat - Teljes.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) Download (1MB)
	Kép (PNG) Hivatalos bejegyzés.png Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) Download (3kB)
	PDF Bizalmas Kérelem.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) Download (297kB)

Absztrakt (kivonat)

Szinopszis „A bioetanol termelési folyamatához szükséges beszerzési tevékenység és a kapcsolódó logisztikai folyamatok vizsgálata” c. szakdolgozathoz Készítette: Bucsi Eszter BGF-KKK, NG, AL 2015 Van egy olyan megújuló energia, amelyben Magyarország EU-s nagyhatalomnak számít, s erről a közvélemény mégis alig tud valamit. Ez a bioetanol-ipar. A téma számos területet érint –energetika, klímavédelem, mezőgazdaság, vidékfejlesztés - a jogalkotás és a bürokrácia pedig hagyományosan nehezen kezeli az ilyen sokrétű feladatokat. A szabályozási környezet alapját az EU szintjén a megújuló forrásokból származó energia támogatásáról szóló (Renewable Energy Directive, a továbbiakban RED) 2009/28/EK irányelv teremtette meg, melyet átültettek a magyar jogrendszerbe is. Alapvető logikája az, hogy a második legnagyobb szén-dioxid kibocsátó közlekedési ágazatban biztosítsa, hogy 2020-ra a felhasznált energia 10%-a megújuló forrásból származzon. A szabályozás kezdetben nem tett különbséget az egyes megújulók között, ami azt eredményezte, hogy a megújuló forrást az üzemanyaghoz kevert bioüzemanyagokból elégítik ki. A bioetanol olyan nagyrészt etil-alkoholból (etanolból) álló, tisztán égő, magas oktánszámú üzemanyag, melyet biológiailag megújuló energiaforrások felhasználásából nyernek. A gyártási folyamat kapcsán, a felhasznált növényi részt feldolgozó technológia alapján, generációkat különít el egymástól a szakirodalom. Az első generációs bioüzemanyagokat - ide tartozik a bioetanol is - a fő növényi termék (pl. kukorica) felhasználásával állítják elő, míg a második generációs termékek cellulóztartalmú növények (szalma, gabonaszárak, fűlék) és különböző maradványanyagok hasznosításából keletkeznek. A bioetanol előállítása szempontjából az Amerikai Egyesült Államok és Brazília tekinthető vezető nagyhatalmaknak. A sorban az Európai Unió és Kína említhető még, amelyek közül a jövőben ez utóbbi esetében várható jelentős kapacitás-növekedés Az EU 28 tagállamán belül Németország, Spanyolország és Franciaország foglalja el a dobogós helyeket, de a Benelux államok, Lengyelország és Magyarország is az iparág feltörekvő országainak tekinthetők. A világ különböző pontjain alapanyagok tekintetében is nagy eltérések mutatkoznak. Az Egyesült Államokban a felhasznált nyersanyag meghatározóan kukorica (ezen belül is kiemelkedő a génmódosított hibridek használata), Dél-Amerikában a cukornád és manióka, míg Európában jellemzően a búza, árpa, rozs. Az elmúlt években különösen megnőtt a kukoricának mint alapanyagnak a népszerűsége az iparágban. Ez elsősorban a termény versenyképes árának és az általa elért magasabb etanol hozamoknak köszönhető. Az első generációs gabona alapú bioetanol előállítása során a kiindulási alapanyagoktól és a gyártástechnológiától függően különböző melléktermékek keletkeznek. A nedvesőrleses technológia alkalmazása esetén a kukoricából bioetanol, glutén, kukoricacsíra, valamint kukoricahéj és szén-dioxid keletkezik A glutén magas fehérjetartalmú takarmány-alapanyag, a kukoricahéj jól értékesíthető, főleg takarmányt gyártó cégek számára. A kukoricacsírából kukoricacsíra-olaj állítható elő, ami magas vitamintartalmú, értékes növényi olaj. A szárazkidarálásos technológia egyik mellékterméke a száraz gabonatörköly (DDGS), A technológia a gabonának csak a keményítőtartamát hasznosítja, a maradék tápanyagok – protein, zsírok, ásványi anyagok és vitaminok – nagy koncentrációban maradnak vissza a gabonatörkölyben, s az így keletkező DDGS tulajdonképpen a gabonaszemek keményítő nélküli részeit tartalmazza. A DDGS fehérjében, foszforban és egyéb ásványi anyagokban gazdag takarmány. Magas fehérjetartalma miatt a szója és egyéb fehérjehordozók rész vagy teljes kiváltására alkalmas. A DDGS alacsonyabb szárazanyag-tartalmú változata a nedves gabonatörköly (WDGS), tökéletes takarmánytípus kérődző és sertés számára. Az iparág fejlesztésével az EU bioüzemanyag politikáját alkalmazó országok, a fosszilis üzemanyagoktól való függőség és a közlekedési üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése mellett, a mezőgazdasági terményfelesleg levezetésére kereslet generálását és az EU-s piac védelmét várták a fenntarthatóság szempontjából gyakran kétes importtal szemben. Magyarország számára talán még nagyobb a tét, hiszen a megújuló energiáról szóló Nemzeti Cselekvési Tervben előírtak nem teljesíthetők biomassza alapú megújulók – mint pl. a bioetanol – nélkül. Makrogazdasági és külkereskedelmi szempontból is előnyösebb, ha országon belül dolgozzuk fel a mezőgazdasági terményfeleslegünket. A termények iránt jelentkező feldolgozóipari stabilizálja a terményárakat és lehetővé tesz további, alapvető fontosságú beruházásokat a mezőgazdaságba. A mezőgazdaságra épülő feldolgozóipar az egyik lehetséges kitörési pont az ország gazdasága számára. Magyarország láthatóan felismerte a hazai exportra szánt kukoricát itthon feldolgozóiparban rejlő lehetőségeket. Itthon arányosan teljesülnek a bekeverési célszámok és a kormányzat tervei alapján 2018-ra megvalósulhat a 6,5%-os bekeverési arány. E célkitűzés eléréséhez nagymértékben hozzájárul egy hazai első generációs etanol előállító üzem, a Pannonia Ethanol Zrt. is. Dolgozatomban e vállalat kukorica beszerzési tevékenységének bemutatását célzom meg. A száraz technológiát alkalmazó Pannonia Ethanol Zrt. bioetanolt, száraz valamint nedves kukoricatörkölyt és kukorica olajat állít elő. A gyár Dunaföldváron, Magyarország szívében, jó közúti és vízi összeköttetéssel rendelkező helyen épült. A beruházásnak otthont adó település kiválasztásakor fontos szempont volt, hogy az alapanyagforrás, a kukorica elérhető közelségben legyen, s elsősorban a környező megyékből (Tolna, Fejér és Bács-Kiskun megyékből), alacsonyabb szállítási költséggel lehessen azt a gyárba juttatni. A vállalat jelen pillanatban magyar kukorica vásárlására fókuszál, én azonban fontosnak tartottam, hogy GAFTA kontraktusok tanulmányozásával, a nemzetközi gabonakereskedelemben jelenleg működő gyakorlatnak is szenteljek egy fejezetet – előrevetítve a vállalat beszerzési stratégiájában a nemzetközi gabonakereskedelembe történő bekapcsolódás lehetőségét. Az alapanyag beszerzésére számos módszer létezik, melyek közül az általam vizsgált vállalat is átültetett néhányat beszerzési gyakorlatába. A Budapest Értéktőzsde árupiacán bonyolított vásárlások, az e-aukción való részvétel, az egyes beszállítók tendereztetése és a személyes megkeresés közül ez utóbbi bizonyult a leghatékonyabbnak a vállalati gyakorlatban A Pannonia Ethanol Zrt. célja, hogy a gyártáshoz szükséges kukoricamennyiség lehetőség szerint minél nagyobb részét helyi termelőktől, s csak másodsorban kereskedőktől szerezze be. A fent említett beszerzési módok alkalmazásával szerzett tapasztalatok azt igazolták, hogy mind a termelők, mind a kereskedő cégek a személyes vagy telefonos megkeresést igénylik, továbbá fontos számukra, hogy egy céget egy üzletkötőhöz tudjanak társítani. Sokszor bizalmi alapon értékesítenek. Ezeket figyelembe véve alakította és az évek során bővítette beszerző csapatát a vállalat. A termelés indulásakor a gyártáshoz szükséges félmillió tonna kukorica beszerzése háromfős csapat segítségével történt. Egy-egy területi képviselő látta el az egyes szomszédos megyék képviseletét. A kapacitás növekedésével a cég kiterjesztette hatáskörét a telephelyétől távolabb eső megyékre is. Az idő előrehaladtával, ahogy nőtt a gyártásban a kidarálási szám és közeledett az 1 millió tonna alapanyag-biztosításának ideje, a vállalat menedzsmentje elérkezettnek látta az időt egy új beszerzési stratégia kialakítására, s külföldi mintára, kétszintű beszerzői csapat létrehozásában látta a megoldást. A kétszintű beszerzés bemutatását és annak kritikáját a dolgozatomban fejtem ki részletesebben. A vállalat beszerzési stratégiájának egyes állomásai a felhasznált alapanyag mennyiség kidarálási számainak függvényében alakultak ki. Kezdetben a cég tudatosan nem építette ki hosszú távú pozícióját a piacon: csak annyi alapanyagot vásárolt, melynek megfelelő mennyiségű etanolt el is tudott adni. árképzési stratégiáját az aktuális piacról szerzett információk alapján történő napi ármeghatározás jellemezte. Ezeket az információkat az európai és amerikai tőzsdék jegyzései, továbbá közvetlenül a magyar piaci szereplők szolgáltatták a beszerzők számára. A gyár fejlődésével és a piaci lehetőségek bővülésével, lehetőség nyílt nem fenntartható kukorica vásárlására is. Etanol oldalon olyan piaci szereplőkkel sikerült partneri kapcsolatot kialakítani, akik nem követelték meg a fenntarthatósági dokumentumokat. Ezek a partnerek nem üzemanyag célra kívánták felhasználni a cégtől vásárolt etanolt, hanem azt ablakmosó folyadék, vagy egyéb szesz-és vegyipari termékek előállítására használták fel azt. A változás a beszerzési oldalon is egy új stratégia és szerződéstípus létrehozását hívta életre: ez a MATIF-alapú (lebegő áras) konstrukció. Ez a beszerzési forma lehetővé tette a cég számára, hogy olyan időszakra is vásárolhasson kukoricát, mely időszakra még nem realizált etanol eladást. A gyár fejlődésével és a kapacitásbővítéssel együtt nőtt az alapanyag-szükséglet is, így új konstrukciók kidolgozására volt szükség a beszerzésben is. Hosszú távra, előre kellett vásárolni, s ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, mind a kukorica beszerzés, mind pedig az etanol értékesítés oldalán meg kellett teremteni a hedgelés feltételeit. A hedgelés tette lehetővé azt, hogy a piaci gyakorlathoz jobban alkalmazkodó új vásárlási stratégiát, egy továbbtárolásos konstrukciót dolgozzon ki a cég. Ennek megvalósításához további forgótőkére van/lesz szüksége a cégnek. A forgótőke bevonásának egyik módja a közraktár mint intézmény által nyújtott lehetőségek kiaknázása. A hosszú távú vásárlások előtérbe helyezése a beszerzésben mindenképp jó irány, ugyanakkor ajánlatos lenne a jelenlegihez képest még nagyobb, akár 2-3 havi készletet is képezni. Ez körülbelül 100-150 000 tonna előre lekötött kukoricakészletet jelentene ahhoz, hogy a vállalat kiküszöbölhesse az egyes évek kukoricatermésének kiszámíthatatlanságát, valamint az áringadozásoknak, a periodicitásnak, piaci hatásoknak és a termelőknek való kiszolgáltatottságát. A hatékonyság növelése érdekében álláspontom szerint a feladatok és az emberi erőforrások átcsoportosítására lenne szükség. Mivel az beszerzési tevékenység vizsgálata során kiderült, hogy a gabonakereskedelemben résztvevő felek a személyes megkeresést preferálják leginkább, így sokkal fontosabbnak tartom a területi határok pontos lefektetését és az egyes régiók és partnerek területi képviselőkhöz történő hozzárendelését, mintsem a területi képviselő csapat további bővítését. Nagyobb hangsúlyt kellene fektetni azonban egy, a jelenleginél komolyabb vállalati logisztikai háttér kialakítására, melyet első lépésben az osztály fuvarszervezésre specializálódott részlegének megvalósításában képzelem el. Jelen pillanatban úgy tűnik, hogy a második generációs bioetanol üzemek létrejöttét preferálja az EU. (RED). A másodgenerációs etanol gyártását cellulózban gazdag alapanyagokból (pl. szármaradványok), ill. kifejezetten nagy zöldtömeget előállító (szár, levél) energiaültetvényekből lehet megvalósítani Ilyenek a kukoricaszár-maradvány, búzaszár- maradvány, cirok, energianád. A cirok feldolgozása silózással történik, majd a feldolgozás során ebből biogáz vagy második generációs etanol keletkezik. A vállalat ebben látja az elérhető és kivitelezhető megoldást a közeljövőben, ezért a cirok hatékony termesztési folyamatának kidolgozását tűzte ki feladatként. A második generációs bioetanol előállításakor a keletkező alkoholból hidorlízissel etilén, majd ennek polimerizálásával polietilén állítható elő, mely PET palack formájában kerül értékesítésre. A gyártásából felszabaduló szén-dioxid mezőgazdasági (üvegházak) valamint ipari célra (szárazjég előállítása, a szén-dioxid palackozása) szinte azonnal felhasználható. Az első generációs etanolgyártás során, az annak alapanyagául szolgáló kukorica termésének (a kukorica magja) üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátását vizsgálják, míg a kukorica szárát visszaforgatják. Jelenleg nem áll rendelkezésre kiforrott technológia a másodgenerációs etanol gyártására, ennek kifejlesztése még kutatási fázisban van, de az már most látható, hogy jelentős ÜHG-megtakarítást (60-100% a hagyományos benzinhez képest) lehet elérni a magas cellulóztartalmú növényeket, szármaradványokat dolgoznak fel. A fő cél egy olyan megoldás megtalálása lenne, mellyel képesek lehetünk a fosszilis energia kiváltására, illetve ha a fosszilis energiaforrások kiapadnak, alternatív energiaforrásként szolgálhatnak számunkra. Amíg bizonyított a jelentős mértékű szén-dioxid-megtakarítás, addig minden bizonnyal lesz létjogosultsága az iparágnak.

Magyar cím

A bioetanol termelési folyamatához szükséges beszerzési tevékenység és a kapcsolódó logisztikai folyamatok vizsgálata

Intézmény

Budapesti Gazdasági Főiskola

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Ügyletek és Logisztika Intézeti Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi Gazdálkodás

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Beszerzési stratégia, Megújuló eneregia
Felhasználói azonosító szám (ID):	Turányi Nóra
Rekord készítés dátuma:	2015. Dec. 07. 17:03
Utolsó módosítás:	2016. Máj. 20. 09:08

Actions (login required)

Tétel nézet