Demográfiai folyamatok gazdasági és társadalmi hatásai Magyarországon a 21. században

Zvara Robin (2021) Demográfiai folyamatok gazdasági és társadalmi hatásai Magyarországon a 21. században. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF SZAKDOLGOZAT Zvara Robin D1NAC4.docx.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Nyilatkozat saját munkáról.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (579kB)
	PDF BA_O_Zvara_Robin.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (197kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban a földünkön eddig fennálló demográfiai trendeket részleteztem, megállapítottam, hogy a Föld népessége, bár növekszik, ennek üteme egyre lassul. Rávilágítottam különböző területek fejlettségi szakaszaira, azok számszerűsítésére. Ezután a Földön belül az EU 27 országainak demográfiai elemzésével foglalkoztam. Arra a megállapításra jutottam, hogy az EU 27 országok teljes népessége nő, bár egyes országokat, mint például Romániát erőteljes fogyás jellemzi, mind természetes okokból, mind a kivándorlók miatt. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy az EU 27 népességét az elöregedés jellemzi. Hasonló helyzetben van Magyarország is, ahol már a 80-as évek óta a halálozások száma meghaladja a születések számát. Ez az adat a megnövekedett várható élettartammal együtt, a magyar társadalom elöregedését okozza, amely számos problémát okozhat a későbbiekben. Magyarország bár nem migrációs célország, a migrációs egyenlege általában pozitív, ennek ellenére közel 300 000 magyar ember vándorolt ki hazájából és elmondható, hogy minden 6. magyar külföldön születik. Ezek után a demográfiai folyamatok gazdaságra gyakorolt hatásait vizsgáltam. Elsőnek a felosztó-kirovó nyugdíjrendszert, mely fenntarthatósága a struktúrájából adódóan egyre nagyobb kihívást jelent, ezért bemutattam két alternatív nyugdíj célú befektetési lehetőséget. Másodiknak a makroökonómiai mutatószámokkal foglalkoztam. Az elöregedés miatt egyre nő az időskori eltartási ráta, amely a 64 éves feletti polgárok arányát mutatja a fennmaradó népességhez képest. A foglalkoztatási ráta az arány-eltolódás miatt csökken, bár reményt adhat, hogy egyre több idős polgár vállal munkát a kora ellenére is. A gazdasági teljesítmények és azok honorálását a reálbérek és az egy főre jutó GDP számainak alakulásával mutattam be, melyek az évek elteltével fokozatosan és stabilan emelkedik. Végül a háztartások fogyasztását és megtakarítását vizsgáltam, szemléltettem, hogy a 2006-ban kezdődő válság és érdekességként megemlítettem, hogy a pandémia miként hat a megtakarításokra. A harmadik gazdasági rész az ingatlanokat érintette, mely fontos szerepet játszik a családalapításban. Bemutattam korábbi lakhatási támogatási rendszereket és a lakásárindex vizsgált időszaki alakulása mellett kitértem arra a tényre is, hogy a termékenységi arányszám miképp van összefüggésben az élőhely népsűrűségével. Végül utolsó fejezetemben részleteztem azt, hogy a családpolitikai területen milyen elemek járulnak hozzá a nagyobb gyermekvállalási kedv eléréséhez, ezek a saját ingatlan, anyagi és nem anyagi, közvetlen és közvetett támogatási formák. Ezután megvizsgáltam, hogy Magyarországon milyen vissza nem térítendő családtámogatási egyszeri, illetve havi juttatások vannak, ezek igénylésének milyen feltételei vannak, hány embert érintenek és milyen összegben. Kitértem a visszatérítendő támogatásokra is, mint például a babaváró hitel, mely a Családvédelmi Akcióterv részeként számos egyéb támogatási formával kiegészülve szintén igénybe vehető. A magyar családtámogatási rendszer eredményei még alig nyilvánulnak meg, az leszögezhető, hogy a termékenységi arányszám a CSOK bevezetése (2015) óta 1,25-ről 1,49-re ugrott. Kritika is érte a családpolitikát, ugyanis a Családvédelmi Akcióterv indokolatlan mértékben támogatja a tehetősebb polgárokat és mivel a CSOK csak az ingatlanpiac keresletét növelte meg, a lakásárak számottevően megnőttek. Végül kitértem pár demográfiai sikertörténetre is, a francia modellt kicsit részletesebben, míg a skandináv modellt általánosságokban részleteztem. Arra jutottam, hogy a magyar családpolitika hasonlít a franciához, ugyanakkor a francia családi pótlék és anyasági támogatás, egyrészt jobban ösztönzi a több gyermek születését, másrészt mértéke is 3-4-szerese a magyar családtámogatásnak. Legutolsósorban a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért 2019-es európai családpolitikai kitekintő című tanulmányban az európai országokat 12 családtámogatási szempont alapján rangsorba rendező listáján hazánk Franciaországgal megosztva első helyezést ért el, amely bizakodásra adhat okot.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Családvédelmi Akcióterv, családtámogatás, demográfia, ingatlan, magyar demográfia, nyugdíj
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Nov. 05. 13:09
Utolsó módosítás:	2021. Nov. 05. 13:09

Actions (login required)

Tétel nézet