A devizaválság hatása a magyar lakossági szféra fogyasztási szokásaira

Molnár Kristóf Róbert (2015) A devizaválság hatása a magyar lakossági szféra fogyasztási szokásaira. Külkereskedelmi Kar.

PDF Szakdolgozat_MolnárKristóf.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatomban a nemzetközi pénzügyi folyamatok hazai hatásait vizsgáltam, egész pontosan a devizaválság hatását, a devizahitellel rendelkező magyar háztartások fogyasztási szokásai tekintetében. A kutatások összessége alapján megállapításra került, hogy a devizaválság kevésbé érintette a magasabb jövedelemmel rendelkező háztartásokat, mint az alacsonyabb jövedelműeket. A dolgozatban elsőként bemutatásra került a 2008-2009-es gazdasági válság, melynek nyomán a hazai hatásokat is ismertettem szakirodalmi források alapján. A devizahitel-felvételi hullám hazánkban már 2002 környékén megkezdődött, melyet a válság némileg lassított a kondíciók változása, illetve a forint leértékelődése nyomán. A devizahiteleket főként a lakosság vette fel, mivel a vállalati szféra kevesebb hajlandóságot mutatott az alacsony kamatok és az ezekkel együtt járó árfolyamkockázat viselésére, mint a kevesebb pénzügyi tudással rendelkező lakosság. A hitelek túlnyomó részét svájci frank alapú devizában vette fel a lakosság, mely kezdetben előnyösebb törlesztési kondíciókat, alacsonyabb kamatokat ígért, mint a forint vagy euró hitelek. A dolgozatban bemutatásra került az a folyamat is, amelynek során a lakosság a válság kezdetével párhuzamosan, egyre kevesebb hitelt vett fel, illetve a bankok is szigorították a kondíciókat. Saját kutatásom egy kérdőíves felmérés volt, melyet a háztartások körében, online végeztem el, és értékeltem ki. a kérdőívet 122 fő töltötte ki. a beérkezett adatok alapján megállapítható, hogy a válaszadók többsége rendelkezik devizahitellel, melynek törlesztő részletek a törlesztés kezdete óta több alkalommal és nagymértékben növekedett. A legtöbb esetben a devizahitelt lakáscéllal vették fel, vagy vásárlás, vagy felújítás okán. Többen azonban gépjármű vásárlására, és üzleti célokra igényelték a hitelt. A kérdőívben főként a devizahitel kondícióira, a futamidőre, a törlesztő részlet összegére voltam kíváncsi, melyhez hozzárendeltem a jövedelemmel és fogyasztási szokásokkal kapcsolatos kérdéseimet. A beérkezett válaszok alapján számos összefüggést lehetett következtetni a három tényező összekapcsolásával. Az átlagos jövedelemmel és létszámmal rendelkező háztartásoknak (a válaszadók közül) gondot okoz a havi törlesztő részletek fizetése, emiatt meg kellett változtatnia korábbi fogyasztásin szokásait, és kevesebbet tud fordítani jövedelméből fogyasztási termékekre. Általánosságban a legnagyobb problémát a ruházat és bizonyos élelmiszerek megvásárlása okozza, valamint gondot okoz a gépjármű fenntartása. Luxustermékek vásárlása csak a kifejezetten magas jövedelemmel rendelkezők esetében jellemző, akik azonban akár havi szinten többszázezer forintot költhetnek el ilyen kategóriájú termékekre, illetve semmilyen termék megvásárlása nem okoz gondot nekik. Érdekes eredménye a kutatásnak, hogy a válaszadók közül a magasabb és közepes jövedelemmel rendelkezők megtakarításai közel azonos mértékűek, mind havi, mind pedig éves szinten, ami alapján azt lehet feltételezni, hogy a közepes jövedelműek kevésbé mernek fogyasztani, jövedelmüket inkább a megtakarítások irányába orientálják. A kifejezetten alacsony jövedelmű háztartásoknak gondot okoz a megtakarítás képzése, illetve a fogyasztás, és a hiteltörlesztés is, a beérkezett válaszok alapján. A devizahitel felvételi hullám következménye, hogy a háztartási szektor alacsonyabb vagy közepes jövedelmű tagjainak egy jelentős része kénytelen kevesebbet fogyasztani és olcsóbb termékeket vásárolni. A dolgozatban ismertetésre került, hogy a tömeges devizahitel-felvételi jelenségért minden érintett, közel azonos felelősséggel bír, hiszen egy részről a bankok marketingmunkája, illetve a lakosság túlzott kockázatviselése, valamint a jegybank, a kormány és az akkori Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szintén táplálta a folyamatot, melynek során sok család kilátástalan pénzügyi helyzetbe került. A jelenségből levonható az a következtetés, hogy a kereskedelmi és hitelbankok, valamint a kormány és az MNB szintén kevés információt nyújtott a lakossági szektornak a valódi árfolyamkockázattal kapcsolatban, illetve nem hívta fel a háztartások figyelmét kellőképpen ezeknek az alacsony kamatoknak és a hozzájuk tartozó, alacsony törlesztő részletek potenciális veszélyeire. A dolgozat legfőbb következtetése, mely szerint a magasabb jövedelmű háztartások kevésbé kerültek nehéz anyagi helyzetbe a jellemzően svájci frank alapú devizahitelük törlesztése során, mint az alacsonyabb vagy közepes jövedelmű családok. A háztartások fogyasztása szorosan összefügg az ország GDP-jével, a belső fogyasztáson keresztül, így nemzetközi viszonylatban is egy versenyképességi tényező az ország számára. Ezért is fontos, hogy a devizahitellel rendelkező háztartások törlesztések kapcsolatos problémái valamilyen módon megoldódjanak, hiszen addig nem tud helyreállni a belső fogyasztás szerkezete.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Főiskola

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Pénzügy Intézeti Tanszék Kihelyezett Részlege

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi Gazdálkodás

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Devizaválság, Lakossági hitelek, Háztartási fogyasztás, Fogyasztói magatartás, Magyarország
Felhasználói azonosító szám (ID):	Hegedűsné Orbán Éva
Rekord készítés dátuma:	2015. Dec. 14. 09:32
Utolsó módosítás:	2016. Aug. 22. 13:52

Actions (login required)

Tétel nézet