Verebélyi Dávid (2016) Közbeszerzési eljárás folyamatának bemutatása egy konkrét eljáráson keresztül. Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg.
Előnézet |
PDF
verebélyi_dávid_2016jan_publikus.pdf Download (1MB) | Előnézet |
Absztrakt (kivonat)
Szakdolgozatom témája nem is lehetne aktuálisabb, lévén 2015. november 2-án lépett hatályba az alapjaiban megreformált új közbeszerzési törvény. Magyarországon a közbeszerzésnek és a közbeszerzési eljárásoknak nincs nagy népszerűsége az emberek körében, mivel sajnos sokan a korrupcióval azonosítják ezt az iparágat. Dolgozatomban megkísérlem bebizonyítani, hogy a közbeszerzés célja alapjában véve a közpénzek minél hatékonyabb elköltése és ezáltal élhetőbb, modernebb környezet és ország létrehozása. A dolgozatom elkészítése során, lévén a törvény egy hónapos kora miatt, könyv nem állt rendelkezésemre, ezért a régi és a jelenleg hatályos törvény, a konzulenseim szakértelme, valamint egy intenzív, két napos tanfolyam az új törvényről voltak a legnagyobb segítségemre. A szakdolgozatomban se a formátum, se a rendelkezésre álló terjedelem nem elegendő arra, hogy egy minden részletre kiterjedő összehasonlítást és értekezést készítsek, ezért törekedetem arra, hogy a törvény legfontosabb elemeit és változásait ismertessem. Dolgozatom első fejezetében általánosságban mutatom be közbeszerzést, részletezem a közbeszerzési piac definícióját. A fejezet további részében kitérek azokra a szervezetekre amelyeknek közvetlen ráhatása van a közbeszerzési rendszer működésére, illetve értekezem a közbeszerzés egy évszázados magyarországi történelméről. A fejezet záró szakaszában arra a kérdésre keresem a választ, hogy érdemes-e a szervezeteknek közbeszerzés útján beszerezni a kívánt terméket, szolgáltatást, építési beruházást. A második fejezetben ismertetem azokat a feltételeket, amelyek alapján az ajánlatkérők kiválaszthatják, hogy milyen eljárásrend szerint kívánják lefolytatni a beszerzésüket. A fejezet nagy része a klasszikus ajánlatkérők által alkalmazható eljárás típusok részletezéséről szól. Ezen eljárás típusok: a nyílt eljárás, a meghívásos eljárás, a tárgyalásos eljárás, amely a korábbi törvényben még hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárás néven szerepelt, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, a versenypárbeszéd, a keretmegállapodásos eljárás, és az új eljárási típusok, az innovációs partnerség, valamint a "4 ajánlattevős" eljárást. Bizonyos eljárások esetében kisebb, míg másoknál nagyobb változások történtek, az úgynevezett "4 ajánlattevős" eljárás alapjai is léteztek korábban, akkor a köznyelvben "3 ajánlattevős" eljárásnak hívták. A harmadik fejezetben rátérek az eljárás előkészítésére, részletesen bemutatom azokat a lépéseket, amelyek ahhoz kellenek, hogy az eljárásunk, és remélhetőleg az ajánlattevők által benyújtott ajánlatok is megfeleljenek a törvény által előírtaknak. A fejezet elején ismertetem azokat a személyeket, akiknek feltétlenül jelen kell lenniük az eljárás előkészítésétől a bontáson át a szerződéskötésig, ők alkotják a bíráló bizottságot. A fejezet további részeiben azokat a dokumentumokat mutatom be, amelyek elkészítése feltétlenül szükséges ahhoz, hogy az adott üzleti évben az ajánlatkérő lefolytathassa a közbeszerzési eljárásait, ezek a közbeszerzési terv és az éves statisztikai összegezés. Továbbiakban ismertetem a közbeszerzési dokumentáció kötelező tartalmi elemeit, valamint azokat a szabályokat, amelyek ahhoz kellenek, hogy az eljárás dokumentálása, az ajánlattevőkkel való kapcsolattartás és a megszabott határidők is megfeleljenek a törvény előírásainak. A fejezetet az összeférhetetlenségről szóló résszel zárom, az erre vonatkozó paragrafus szövegét a törvény megjelenése után egy hónappal már módosították is. A negyedik fejezetben következik egy közbeszerzési eljárás lefolytatásának menete. A felhívás elkészítésének, feladásának, és megjelenésének részletezését követően kitérek arra az esetre, amikor az ajánlattevőknek kérdése van a felhívással kapcsolatban, illetve ha előzetes vitarendezésre lenne szükség amiatt, hogy az ajánlattevő nem ért egyet az ajánlattételi felhívásban megfogalmazott feltételekkel. A későbbiekben az ajánlatok felbontását és értékelését ismertetem, valamint szót ejtek arról az esetről is, ha szükség van hiánypótlási felhívás kiküldésére. A fejezet végén az ajánlattevők tájékoztatásáról és a nyertes ajánlattevővel kötött szerződésről esik szó. A dolgozat ötödik fejezetében a hivatalos közbeszerzési tanácsadóval készített interjú alapján véleményt alkotok azokban a kérdésekben, hogy az új törvény beválthatja-e a hozzá fűzött reményeket, és sikerül elérni a célt, vagyis, hogy a magyarországi közbeszerzések lefolytatásakor a megfogalmazott alapelvek kerüljenek érvényesítésre.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Főiskola
Kar
Tanszék
Menedzsment és Gazdaságinformatikai Intézeti Osztály
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Konzulens(ek)
| Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
|---|---|
| Kulcsszavak: | közbeszerzés, jogszabály, Európai Unió, hivatalos eljárás - hatósági eljárás (folyamat, jogi kérdések stb.), ajánlatkérő, ajánlattevő, tanácsadás |
| Felhasználói azonosító szám (ID): | Szabó G. Tibor |
| Rekord készítés dátuma: | 2016. Jan. 04. 15:25 |
| Utolsó módosítás: | 2016. Ápr. 12. 10:05 |
| URI: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/4851 |
Actions (login required)
 |
Tétel nézet |
