Vázsonyi Gabriella (2016) A fenntartható fejlődés kialakulása, gazdasági, politikai, társadalmi jelentősége és Magyarország lehetőségei. Külkereskedelmi Kar.
![[thumbnail of BGE_vazsonyi_ntmester.pdf]](http://dolgozattar.uni-bge.hu/style/images/fileicons/application_pdf.png) |
PDF
BGE_vazsonyi_ntmester.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB) |
Absztrakt (kivonat)
Szakdolgozatomban a fenntartható fejlődés globális folyamatait és annak hatásait mutatom be Magyarország életére. „A fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeink kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációját saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől.” Napjainkben a fenntartható fejlődés körbelengi a nemzetközi politikai, gazdasági és társadalmi színteret. Az elmúlt 50 év során a fenntartható fejlődéssel foglalkozó fórumok fokozatosan nőttek és szaporodtak. A Fenntarthatóság folyamatában a legfontosabb szerepet globálisan az ENSZ, annak különböző fórumai, UNEP (ENSZ Környezetvédelmi Programja), IPCC (Éghajlat-változási Kormányközi Testület), regionálisan pedig, Magyarország szempontjából az Európai Unió a legjelentősebb befolyásoló szerv. Az ENSZ legutóbbi globális fóruma a fenntarthatósággal kapcsolatban, 2015-ben, Párizsban zajlott, ahol sikerült elfogadni a Párizsi Egyezményt, a fenntarthatóság szempontjából legaktuálisabb dokumentumot, ami mára aláírásra került és néhány ország már ratifikálta is. Ide azonban hosszú és göröngyös út vezetett, ami az egyezmény elfogadásával még messze nem ért véget. Regionálisan Magyarország 2004-ben tagozódott be az Európai Unióba, ezzel elfogadva Környezetvédelmi politikájának szigorú előírásait. Ennek teljesítése érdekében létrehozták Magyarországon a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot. Ők segítik lokálisan az Európai Unió Környezetvédelmi Főigazgatóságának munkáját, hogy a kitűzött célok megvalósuljanak és végrehajtassanak. Ahhoz, hogy Magyarország lehetőségeit felmérjük, meg kell vizsgálnunk aktuális helyzetét globális és regionális téren is. Ehhez nyújtanak segítséget a fenntarthatóság mérésére szolgáló különböző objektív és szubjektív elemekkel rendelkező mutatók. Például a Fenntartható Gazdasági Jóléti Index (ISEW), a Boldog Föld Index (HPI), valamint az Ökológiai Lábnyom Indexe is. Ezek mind jól láthatóan ábrázolják, hogy Magyarországnak van mit behozni a környező országokhoz képest is fenntarthatóság terén. Ehhez azonban minden erőforrása rendelkezésre áll. Magyarország helyzetének felmérése után foglalkozom azokkal a lehetőségekkel, amikhez a nemzetközi tagságaink révén hozzájuthatunk. Elemzem többek között az Európai Unió támogató politikáját és annak eszközeit. Továbbá említést teszek az EBRD-ről (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) és az IMF-ről (Nemzetközi Valutaalapról) is. Ezek mind olyan szervezetek, akik nem csak financiális de információs támogatást is nyújtanak a fenntartható fejlődés terén. A dolgozatom utolsó fejezeteként egy kisvállalkozást mutatok be, a Vázsonyi Pincészetet. Ezen a vállalkozáson keresztül szemléltetem a fenntartható fejlődés horizontális voltál, valamint az Európai uniós pályázati lehetőségeket. A Pincészet 2013-ban pályázott meg egy vidékfejlesztési uniós programot. Ennek keretében ki tudták bővíteni pincészetüket úgy, hogy a fenntartható fejlődés elemeit is elsajátították közben. E pályázat gazdasági és pénzügyi előnyeit és hatásait is elemzem. Összségében elmondható, hogy a fenntartható fejlődés egy gazdasági, politikai, társadalmi trend, aminek keretében ezek a szintek a fenntarthatóság elsajátítása révén gazdagodhatnak. Ezt a lehetőséget Magyarországnak is érdemes kihasználnia, mivel ma már a legkisebb mikro szinteken is jelentős támogatásokat lehet kapni az irányvonal fejlesztésére. Szakdolgozatomban a fenntartható fejlődés globális folyamatait és annak hatásait mutatom be Magyarország életére. „A fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeink kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációját saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől.” Napjainkben a fenntartható fejlődés körbelengi a nemzetközi politikai, gazdasági és társadalmi színteret. Az elmúlt 50 év során a fenntartható fejlődéssel foglalkozó fórumok fokozatosan nőttek és szaporodtak. A Fenntarthatóság folyamatában a legfontosabb szerepet globálisan az ENSZ, annak különböző fórumai, UNEP (ENSZ Környezetvédelmi Programja), IPCC (Éghajlat-változási Kormányközi Testület), regionálisan pedig, Magyarország szempontjából az Európai Unió a legjelentősebb befolyásoló szerv. Az ENSZ legutóbbi globális fóruma a fenntarthatósággal kapcsolatban, 2015-ben, Párizsban zajlott, ahol sikerült elfogadni a Párizsi Egyezményt, a fenntarthatóság szempontjából legaktuálisabb dokumentumot, ami mára aláírásra került és néhány ország már ratifikálta is. Ide azonban hosszú és göröngyös út vezetett, ami az egyezmény elfogadásával még messze nem ért véget. Regionálisan Magyarország 2004-ben tagozódott be az Európai Unióba, ezzel elfogadva Környezetvédelmi politikájának szigorú előírásait. Ennek teljesítése érdekében létrehozták Magyarországon a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot. Ők segítik lokálisan az Európai Unió Környezetvédelmi Főigazgatóságának munkáját, hogy a kitűzött célok megvalósuljanak és végrehajtassanak. Ahhoz, hogy Magyarország lehetőségeit felmérjük, meg kell vizsgálnunk aktuális helyzetét globális és regionális téren is. Ehhez nyújtanak segítséget a fenntarthatóság mérésére szolgáló különböző objektív és szubjektív elemekkel rendelkező mutatók. Például a Fenntartható Gazdasági Jóléti Index (ISEW), a Boldog Föld Index (HPI), valamint az Ökológiai Lábnyom Indexe is. Ezek mind jól láthatóan ábrázolják, hogy Magyarországnak van mit behozni a környező országokhoz képest is fenntarthatóság terén. Ehhez azonban minden erőforrása rendelkezésre áll. Magyarország helyzetének felmérése után foglalkozom azokkal a lehetőségekkel, amikhez a nemzetközi tagságaink révén hozzájuthatunk. Elemzem többek között az Európai Unió támogató politikáját és annak eszközeit. Továbbá említést teszek az EBRD-ről (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) és az IMF-ről (Nemzetközi Valutaalapról) is. Ezek mind olyan szervezetek, akik nem csak financiális de információs támogatást is nyújtanak a fenntartható fejlődés terén. A dolgozatom utolsó fejezeteként egy kisvállalkozást mutatok be, a Vázsonyi Pincészetet. Ezen a vállalkozáson keresztül szemléltetem a fenntartható fejlődés horizontális voltál, valamint az Európai uniós pályázati lehetőségeket. A Pincészet 2013-ban pályázott meg egy vidékfejlesztési uniós programot. Ennek keretében ki tudták bővíteni pincészetüket úgy, hogy a fenntartható fejlődés elemeit is elsajátították közben. E pályázat gazdasági és pénzügyi előnyeit és hatásait is elemzem. Összségében elmondható, hogy a fenntartható fejlődés egy gazdasági, politikai, társadalmi trend, aminek keretében ezek a szintek a fenntarthatóság elsajátítása révén gazdagodhatnak. Ezt a lehetőséget Magyarországnak is érdemes kihasználnia, mivel ma már a legkisebb mikro szinteken is jelentős támogatásokat lehet kapni az irányvonal fejlesztésére.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Főiskola
Kar
Tanszék
Nemzetközi és Európa-tanulmányok Intézeti Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Konzulens(ek)
| Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
|---|---|
| Kulcsszavak: | Fenntartható fejlődés, Magyarország , Vidékfejlesztés, Európai Unió , Környezetvédelem |
| Felhasználói azonosító szám (ID): | Turányi Nóra |
| Rekord készítés dátuma: | 2016. Máj. 05. 08:54 |
| Utolsó módosítás: | 2017. Már. 03. 11:12 |
Actions (login required)
 |
Tétel nézet |
