KÉSZLETEZÉS - MENEDZSMENT GAZDÁLKODÁSI ÉS HATÉKONYSÁGI KÉRDÉSEI ÉS GYAKORLATI MEGVALÓSÍTÁSA A HOESCH ÉPÍTŐELEMEK KFT.-NÉL

Papp Zoltán (2016) KÉSZLETEZÉS - MENEDZSMENT GAZDÁLKODÁSI ÉS HATÉKONYSÁGI KÉRDÉSEI ÉS GYAKORLATI MEGVALÓSÍTÁSA A HOESCH ÉPÍTŐELEMEK KFT.-NÉL. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Papp_Zoltan_T4V57M_Szakdolgozat_PSZF_final_v2.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (994kB)
	PDF Nyilatkozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (326kB)
	PDF Titkosítási_kérelem.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (412kB)

Absztrakt (kivonat)

Jelen dolgozat a készletgazdálkodás témakörét járja körül. Célkitűzése, hogy rávilágítson hogyan működik a készletgazdálkodás a gyakorlatban, a Hoesch Építőelemek Kft. példáján keresztül. A vállalatnál 2012-ben tulajdonosváltás ment végbe, a kutatómunka szűkített témáját annak vizsgálata képezi, hogy végbement e valamilyen változás a készletgazdálkodás stratégiájában a tulajdonosváltással. A dolgozat szakirodalmi ismertetést bemutató része rávilágít a készletgazdálkodás helyére, szerepére a logisztikai folyamatokon belül, a készletekre, fajtáikra, költségekre gyakorolt hatásaikra. A vizsgált vállalat készletgazdálkodását az általam végzett mélyinterjúk alapján ismertem meg, valamint saját tapasztalataim révén, és az itt feltárt információkon keresztül tártam fel a hibákat, és nyújtottam megoldási lehetőségeket, javaslatokat, különálló fejezetben. A dolgozat első kutatási kérdése az volt, hogy mennyiben változott a készletgazdálkodási stratégia a Hoesch Építőelemek Kft.-ben 2012-től, a tulajdonosváltás időszakától? A változást a beszerzés központosítása jelentette. Egybehangzóan az interjúalanyok azt állapították meg, hogy a vállalat esetében a beszerzés legnagyobb előnye, a központosított beszerzés, illetve termeléstervezés, mely költséghatékonyságot eredményez, egyben, a megfelelő kommunikáció hiányával párosulva a társosztályok között, jelentik a készletgazdálkodás kritikus pontjait is. Ezért javaslatként felmerült a központosított logisztikai folyamatok teljes megszüntetése. A vállalatcsoport minden tagja számára, nem csak a magyarországira, az alapanyag beszerzés központosítottan történik. A beszerzési stratégia kulcseleme, hogy nem a beérkező megrendeléseknek megfelelően szerzik be az alapanyagokat, hanem a minél nagyobb készlet fenntartása a cél, hogy az alapanyag hiány ne legyen gátja a beérkező megrendelések időben történő legyártásának/kiszállításának. A központi beszerzés állandóan figyeli a vállalatcsoport készletállományát, és a nagy mennyiségnek köszönhetően a kialkudott áron tudja megvalósítani a beszerzést. A központi logisztika nemcsak a beszerzésről gondoskodik, hanem figyelemmel kíséri a korosodó/lassan mozgó/vagy az acélok esetében a kevésbé hasznosítható rövid tekercsek állományát, és intézkedéseket tesz ezek csökkentése érdekében. A társaság célja az, hogy a beérkező megrendeléseket a lehető leghamarabb és a legjobb minőségben tudja legyártani és kiszállítani. Ez csak magas készletszinttel érhető el, ezért nemcsak a leggyakrabban felhasznált, de szinte a teljes színskála készleten kell, hogy legyen. A magas készletszint fenntartása költséges, leköti a szabad tőkét. Ez nem jelent gondot a Hoesch számára, helyzete előnyös a versenytársakhoz képest, hiszen hátterében egy tőkeerős anyavállalat áll, amely veszteség és likviditási gondok estén tőkét pumpál a vállalkozásba. Azonban a versenytársakhoz képest egy sokkal lomhább, bürökratikusabb adminisztrációs háttér van a társaság mögött, amelyet fenn kell tartani, tehát az eladási árak kevésbé versenyképesek. A központi beszerzés terén további fontos minőségi probléma a valós vevői reklamáció kezelés. Bár ez a gyakorlatban megvalósul, tehát a vevő reklamál, de az, amíg eljut a cég központjába, az pedig a szállító felé kommunikálja a problémát, annak reakciója pedig visszaérkezik, rengeteg idő eltelik, a probléma stagnál. Ez presztízs vesztéshez vezethet. További probléma a központi logisztikával kapcsolatosan, hogy mechanikusan meghatározott követelményeknek kell megfelelni. A központi logisztika határozza meg, hogy az adott megrendelés melyik tekerccsel gyártható le. A tekercsek jelölése a raktárakban cikkszám alapján történik. Ez azért jelent gondot, mert a gyakorlatban nem látják, hogy az üzem területén épp adott cikkszám hol helyezkedik el. Követve a központ utasítását az előírt alapanyagot sokszor több tekercs átmozgatásával tudják csak előkészíteni, pedig a valóságban akár más tekercs felhasználása jobb lenne. Tehát a központi utasítás, mely a tulajdonosváltástól jellemezte a vállalatcsoportot, szigorúan ragaszkodik a szabályok betartásához, ez pedig irracionális időkiesést okozhat a termelés megkezdése késhet, többletmunkát képezve az anyagmozgatóknak. A második kutatási kérdés azt vizsgálta, hogy a készletgazdálkodást hogyan szolgálta az alkalmazott integrált vállalatirányítási rendszer? A vállalat 2007-ben vezette be integrált vállalatirányítási rendszerét, melyet ma is alkalmaz, ebben változás a tulajdonosváltással nem történt. Az Abas vállalatirányítási rendszer segíti a hatékony munkavégzést, amely a cég egyedi igényeihez lett igazítva. Előnyei között szerepel, hogy a rendszer révén könnyen elkészíthető az árucikkek manuális könyvelése, a készletkorrektúrák, és könnyen elkészíthető egy árucikk készlet újraértékelése. Továbbá lehetőség nyílik kiszerelés kezelésre és sorozatképzésre a sorozatnagyságokon és sorozatképzési időszakokon keresztül. A kivétek könyvelése engedélyez negatív készleteket is. Az integrált dokumentumkezelés révén lehetőség nyílik vállalaton belüli és kívüli dokumentumok kezelésére, mivel minden funkcionális terület össze van egymással kapcsolva. Amennyiben a raktáron valamely ügyintéző egy árucikk hiányát jelöli, az automatikusan megjelenik a beszerzés számára. Az értékesítési funkció az ajánlatkészítéstől, a vevői megrendelések kezelésén keresztül a szállítólevelek és számlák rögzítéséig minden művelet átfog. A megrendelések és számlák kiállításához a vevők, cikkek és vállalati törzsadatok állnak rendelkezésre, melyek közvetlen kapcsolatban vannak, így képezve integrált rendszer az alaprendszer, az anyaggazdálkodás, a gyártás, a diszpozíció, a kalkuláció és a pénzügyi könyvelés funkciók. A számlázás területén az összes vállalat-specifikus folyamat leképezhető (előlegek kezelése, készpénzes értékesítések, egyszeri, rész- és gyűjtőszámlák készítése, jóváírások, stornózások). A költségviselők és bevételszámlák hozzárendelésével és az automatikus könyvelés a pénzügyi könyvelésben és raktárkönyvelésben való megjeleníthetőségével összekapcsolható a számlázás az egyéb funkciókkal. A beszerzés modul az ajánlatkérést, megrendelési javaslatokat és megrendeléseket, árubeérkezések rögzítését, a számlaellenőrzést, keretszerződések feldolgozását és kezelését teszi lehetővé. A pénzügyi könyvelés modul magába foglalja az összes pénzügyi tranzakció menedzselését, áttekinthetővé teszi az összes pénzügyi mozgást. A vállalatirányítási rendszerrel kapcsolatosan számos kritika fogalmazódott meg. Az interjú alanyai azt gyengének minősítették. A mellett, hogy számos területen, pl. számlázás, a rendszer kiválóan működik, a készletgazdálkodást, a megfelelő információáramlást jelölték gyengeségeknek. A legnagyobb problémát a rendszer sajátosságai okozzák, és az, összhangban CHIKÁN, A. - DEMETER, K. (1999) megállapításaival, hogy a logisztikai osztály nem minden esetben képes felismerni a vállalatirányítási rendszer okozta problémákat időben, illetve a hiba forrásánál. A vállalatirányítási rendszerben az alapanyag készletek jelentős hányadát jelentő acélokra kettős nyilvántartás lehetséges: a tekercsek tekercsszinten, illetve cikkszinten is nyilvántartásban vannak, a két nyilvántartás viszont nem zárt, eltérhetnek egymástól, amely a készlet tranzakciók könyvelését különösen megnehezíti. További problémák a rendszerben, hogy a csomagoló anyagok nyilvántartása nem megoldott, folyamatosak a gondok a késztermék készlettel, használhatatlan a leltár funkció, illetve az acél, valamint hab készletet a rendszer nem kezeli automatikusan, ezért hetente kell manuális rögzítéssel a készlet értékeket megadni, amiben rengeteg a hibalehetőség. További kompatibilitási probléma, hogy az alapanyag bevételezése kg-ban történik, a gyártósor az alapanyag fogyást méterben tudja rögzíteni. A nem megfelelő átváltások újabb problémákat generálnak. Az egyéb anyagokat nem tudja a rendszer megfelelően kezelni, ezért a leltározásuk során sokszor pontatlan eredmények születnek. A rendszer nem zárt és nem konzisztens, a rendszer valójában nem tudja kezelni a negatív készletet, nincs kontroll arra nézve, hogy többet adhasson el egy cikkből, mint amennyit legyártott a cég. A készletek elszámolóáron történő értékelése egy standard módon működő rendszerre épített modul segítségével történik, ami azonban folyamatos működési zavarokkal küzd. A vállalatirányítási rendszer készletezési technikája nem megfelelő. Például a tekercsek kettős nyilvántartása, mivel az nem zárt, és eltérhetnek egymástól, a készlet tranzakciók könyvelését különösen megnehezíti. Itt olyan modulra van szükség, mely nem teszi lehetővé az eltérést, tehát a cikkszám szerinti bevitt információnak és a tekercs szintű információknak egyazon termékhez kell érkeznie. Problémát okoz a termékek folyamatos manuális rögzítése, az anyagok nem megfelelő mértékegységben való rögzítése, stb. A készletezési hibák a nem megfelelő mennyiség, illetve minőség rögzítéséből fakadnak a rendszerben. Téves készletszint keletkezik így a nem megfelelő leltár miatt. A készletgazdálkodási stratégiában a tulajdonosváltással központosítás ment végbe, mely folyamatos problémákat generál a magyar fél leányvállalat számára. A készletgazdálkodás terén az elviekben hatékonyabb működést segítő integrált vállalatirányítási rendszer javításra szorul, mert nem a valós igényekre lett kialakítva, ezért hibákat, ezáltal költségeket generál. A harmadik kutatási kérdés is megválaszolásra került, azaz melyek jelentik a legnagyobb problémákat a készletgazdálkodás terén, és milyen szerepe van ebben a központi irányításnak? Itt vázlatpontokban ismertetem:  a központi irányítás olyan merev szabályokhoz köti a készletgazdálkodás részfunkcióinak teljesítését, melyek megnehezítik a vállalat hatékony beszerzését, leltározását, magát az anyagmozgatást, készletezést;  a felhalmozott készletek és felhasznált alapanyagok terén nem nyílik lehetőség reklamáció kezelésre;  az angol nyelv miatt sokszor nem hatékony a kommunikáció;  a magyar vállalat gyakran olcsóbban, gyorsabban tudna helyi beszállítótól vásárolni, mint teszi a központi szerv, a helyi vállalkozások bevonása egyúttal a vevői panaszok kezelését is meg tudná oldani.

Magyar cím

KÉSZLETEZÉS - MENEDZSMENT GAZDÁLKODÁSI ÉS HATÉKONYSÁGI KÉRDÉSEI ÉS GYAKORLATI MEGVALÓSÍTÁSA A HOESCH ÉPÍTŐELEMEK KFT.-NÉL

Intézmény

Budapesti Gazdasági Főiskola

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Vállalkozás és Emberi Erőforrások Intézeti Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodás és menedzsment

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Készletgazdálkodás, Beszerzés, készletezés, Gyártáslogisztika, Logisztika
Felhasználói azonosító szám (ID):	Papp Zoltán
Rekord készítés dátuma:	2016. Máj. 18. 12:15
Utolsó módosítás:	2016. Máj. 18. 12:15

Actions (login required)

Tétel nézet