Biró Viktória (2016) Magyarország családbarát politikája az egészségbiztosítási ellátások tükrében. Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg.
Előnézet |
PDF
biró_viktória_2016jún.pdf Download (4MB) | Előnézet |
Absztrakt (kivonat)
A záró dolgozatomat a Zala Megyei Kormányhivatalnál készítettem. A 90-es évektől lényegesen megváltoztak a családalapítási szokások, számottevően csökkent a házasságkötések száma, az élettársi viszonyoké pedig növekedett. Nagyon sok olyan párkapcsolat van, ahol nem vállalnak gyermeket. A gyermekvállalással kapcsolatosan a mai fiatalok nem úgy döntenek, mint régen. Korábban mindenki 20 éves kora körül szült. Manapság nagyon sok olyan érv van, ami miatt a fiatalok később vállalnak gyermeket. Így pedig a gyermekek száma csökken, és ez a népesség csökkenését is maga után vonja. Erre az Európai szintű demográfiai válságra a különböző országok eltérően reagálnak. Van, ahol a migrációban látják megoldást, ezzel szemben a magyar kormány a családok megerősítésében. Dolgozatomban bemutattam, hogy az állam sikeres családbarát politikát folytat, 2014. év óta is folyamatosan bővítik és korszerűsítik az ellátásokat. Céljuk, hogy támogassák a családokat, és ösztönözzék a további gyermekvállalás emelkedését, ezzel elősegítsék a népességszám növekedését. 2014. évtől már sokkal több forrás jutott a családoknak a költségvetésből. Megemlítettem röviden a családi adókedvezményt, a nők 40 éves kedvezményes nyugdíjazását, valamint az új támogatást a CSOK-ot. A politikusok meg akarják állítani a demográfiai válságot, ahhoz pedig az kell, hogy a családok mellé álljanak, hogy minél több ellátást tudjanak igénybe venni. A CSOK-kal még jobban motiválják az embereket a gyermekvállalásban, hiszen 3 gyermek esetén 10 + 10 millió forint összeghez is hozzá juthatnak, hitel- és támogatás formájában. Részletesen bemutattam, hogy 2014. évtől új ellátásokat vezettek be, valamint újítottak meg. Kitértem a GYED extrára azon, belül is a hallgatói GYED-re, a GYES-re, a több gyermek után járó-, és ikergyermekek után járó ellátásokra, valamint a GYED melletti munkavégzés lehetőségére. Megállapítható, hogy az adókedvezmény, CSED, GYED támogatások összege folyamatosan növekszik, hiszen munkához, jövedelemhez kötött támogatás, ezzel is ösztönözve a munkavállalást. A GYES és a családi pótlék pedig nem munkához kötött ellátások, az összegük hosszú évek óta nem emelkedett. A statisztikai fejezetben elemzést végeztem néhány ellátás költségvonzatáról, valamint a 2016. évi összegének emelkedéséről. Ehhez a Zala Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Osztály adatait használtam fel. Az én meglátásom szerint a jövőben is komoly szerepe lesz a családtámogatásnak, hiszen még a kedvezőtlen demográfiai folyamat megfordítása nem fejeződött be. A kormány szándéka az, hogy minden évben új és egyre kedvezőbb támogatást biztosítsanak a családoknak. Elemzéseimből az a következtetés is levonható, hogy leginkább a Diplomás GYED és a párhuzamos ellátások igénybevétele jelentenek lényeges jövedelem-növekedést az igénybevevő családoknál. Röviden részleteztem a GYED extra és a GYES pénzügyi kezelését. A GYED-et az E. alapból, míg a GYES-t a MÁK központi számlájáról finanszírozzák. Ezek az ellátások túlléphetőek, a teljesülésük külön van szabályozva, módosítás nélkül eltérhetnek az előirányzattól. Végezetül néhány mondatban kitértem Ausztria és Románia szomszédos országainkban járó családi pótlékok összegére is. A táblázatom nagyon jól szemléltette, hogy Ausztriában nagyobb összeggel támogatják a gyermekeket egészen 26 éves korukig, míg iskolába járnak, valamint életkor csoportonként és gyermek létszámra állapítják meg a családi pótlékot. Magyarországon, mint ahogy említettem is 3, vagy több gyermekes családokat támogatják jobban. Románia a szülőket relatíve kevés összeggel támogatja. Következtetésként levonható még, hogy a kormány több segítséget nyújt, mint régen, de véleményem szerint nem a 18-24 éves főiskolásokat, egyetemistákat kellene jobban ösztönözni a gyermekvállalásra, hanem a 25-35 év közöttieket, akiknek még nincs biztos egzisztenciájuk és nem tudnak tartalékokat képezni. Ugyanis a fiatal lányok, ha elmennének szülni, akkor a nagy részük már nem fejezné be tanulmányait. Tapasztalataimra támaszkodva (négyen vagyunk testvérek) a családi pótlék szempontjából javaslatom az, hogy ne csak 20 éves korig támogassák a tanulókat, amíg középiskolába járnak, hanem a felsőfokú tanulmányokra is terjesszék ki azt. Hiszen nagyon sokan ennek hiányában nem tudnak egyetemen, főiskolán tovább tanulni, mivel szüleiknek nincs megfelelő jövedelmük. Az államnak nem csak az ellátások összegét kellene emelnie, hanem az ellátások korhatárát is, hogy mindenki számára kedvezőbb legyen, és így a tovább tanulás sem lenne akkora akadály, mint manapság. Ha ezt sikerülne elérni, akkor ez tovább növelné Magyarország sikeres családbarát politikáját. Dolgozatom megírása közben az motivált, hogy a magyar családok jelenlegi támogatások helyzetét reálisan bemutassam illetve néhány előremutató javaslatot tegyek.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Főiskola
Kar
Tanszék
Közszolgálati Intézeti Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Konzulens(ek)
| Mű típusa: | záródolgozat |
|---|---|
| Kulcsszavak: | családtámogatás, szociális ellátás, gyermekgondozási díj (GYED), gyermekgondozási segély (GYES), családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK), Zala Megyei Kormányhivatal (Zalaegerszeg), egészségbiztosítási pénzbeli ellátások |
| Felhasználói azonosító szám (ID): | Góczán Judit |
| Rekord készítés dátuma: | 2016. Jún. 02. 15:56 |
| Utolsó módosítás: | 2016. Jún. 06. 14:39 |
| URI: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/7283 |
Actions (login required)
 |
Tétel nézet |
