Teskánd Község Önkormányzata tevékenységének vizsgálata 2013-2015. években

Mester Amarilla (2016) Teskánd Község Önkormányzata tevékenységének vizsgálata 2013-2015. években. Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg.

[thumbnail of mester_amarilla_2016jún.pdf]
Előnézet
PDF
mester_amarilla_2016jún.pdf

Download (1MB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

A záró dolgozatomban az önkormányzati rendszer bemutatását végeztem el Teskánd Község Önkormányzatának tevékenysége alapján. A záró dolgozatomban először az elméletet, a szakmai hátteret mutattam be, amelyben a közigazgatás általános kérdéseivel és a közigazgatási rendszer alrendszereivel, főként az önkormányzati alrendszerrel foglalkoztam. Majd Teskánd Község Önkormányzatának gazdálkodását vizsgáltam a költségvetési beszámoló 2013-2015. évi teljesítési adatai alapján. Az Önkormányzat esetében először a költségvetési bevételek és kiadások alakulását vizsgáltam meg az adott években. Az elemzések során mindig az adott év teljesítését az előző év teljesítéséhez viszonyítottam, így láncviszonyszámok alapján elemeztem. A költségvetési bevételek évről évre növekedést mutatnak, aminek az egyik lehetséges oka, hogy a helyi iparűzési adó növekedett, további okok a pályázati bevételek és az önkormányzati támogatások. A támogatások összegéből valósította meg az Önkormányzat a beruházásait, amit a bevételi oldal is mutat. A sikeres pályázatok során elnyert pénzösszeg a működési célú átvett pénzeszközök között jelenik meg. A költségvetési kiadások évről évre növekedést mutatnak, aminek az egyik lehetséges oka a pályázaton kapott pénzből megvalósított beruházás és a hitelfelvételből megvalósított beruházás. További ok a feladatbővülés, aminek keretében embereket kell felvenni (például közmunkaprogram). Az Önkormányzat nem tudja előre, hogy hány közmunkás lesz, a létszám a munkaügyi központtól függ. A dologi kiadásokon belül található a készletbeszerzés, a kommunikációs szolgáltatások, a szolgáltatási kiadások, a kiküldetések, reklám- és propagandakiadások és a különféle befizetések és egyéb dologi kiadások. Számomra meglepő módon a szolgáltatási kiadások nagy részét nem a közüzemi díjak tették ki, hanem a vásárolt élelmezés. Másodszor az önkormányzat vagyoni helyzetének a vizsgálatát végeztem el a mérleg segítségével. A mérlegen belül az eszköz és a forrás állomány alakulásával foglalkoztam. Az eszközöket a befektetett eszközök és a forgóeszközök alkotják. A befektetett eszközök növekedésének oka a beruházások növekedése, amely a követelések növekedésével függ össze, illetve a pénzeszközök növekedése, amely az adóbevételek növekedésével függ össze. A forgóeszközök növekedése szintén a beruházások és a pénzeszközök növekedése miatt lehetséges. A forrás oldalon található a saját tőke és a kötelezettségek, amelyek változása jelentős az egyes vizsgált években az önkormányzatnál. A változások okai a rövid és hosszú lejáratú hitelek felvételéből adódott, illetve a ki nem fizetett számlák miatt. Az Önkormányzat működésének biztosítása és a feladatok ellátása lényeges feladat, amit az önkormányzat képtelen önerőből megoldani. Az önkormányzat az állam támogatásából és a saját forrásaiból gazdálkodik. Saját forrásának egy részét a helyi adók teszik ki, de ez nem elegendő, ezért alternatív finanszírozási lehetőségeket vesz igénybe, ami hitelfelvételt és pályázatok útján szerzett támogatást jelent. A hitelek közül az Önkormányzat gyakorta vesz fel likviditási hitelt, amely éven belüli hitel. Felvételének oka, hogy a helyi adók nem egyszerre folynak be. Az Önkormányzat hosszú távú hitel felvételére is rászorult, 2013. év végén vett fel tíz éves futamidejű hitelt, amelyből a 2014. évi beruházásait finanszírozta, amelyek hídfelújítás, településrendezési terv, napelemes rendszer kiépítése és utak helyreállítása, aszfaltozása voltak. A pályázatok során befolyt támogatásokat kedvezőbbnek tartom, mint a hitelek felvételét, hiszen a pályázat során tényleg szembesül a lakosság, hogy mi valósult meg belőle, ezért szükségesnek tartom a pályázatok figyelését, illetve eredményesebb kihasználását. Az Önkormányzat működtetése és irányítása nem egyszerű feladat, mivel gyakran forráshiánnyal küzd. Az Önkormányzatnak a saját bevételei növelése mellett fontos lenne a különféle támogatások megszerzése. A jövő szempontjából lényeges, az államháztartás alrendszerei közötti feladatmegosztáshoz társuljon a feladatellátáshoz szükséges finanszírozás. Ezt a jövő finanszírozási rendszerének kell biztosítani. Az Összefoglalás rövid tartalma a záró dolgozatomnak, amely hosszabban, bővebben és szemléletesebben tárgyalja az önkormányzat szervezeti rendszerét és Teskánd Önkormányzatának tevékenységét.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Főiskola

Kar

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg

Tanszék

Közszolgálati Intézeti Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és Számvitel

Mű típusa: záródolgozat
Kulcsszavak: helyi önkormányzat, közigazgatás, önkormányzati feladatellátás (ált., pl. államigazgatási, közoktatási stb.), szervezeti felépítés - szervezeti struktúra, költségvetési gazdálkodás, Teskánd (Zala), hitel - hitelezés
Felhasználói azonosító szám (ID): Góczán Judit
Rekord készítés dátuma: 2016. Jún. 02. 16:32
Utolsó módosítás: 2016. Júl. 30. 14:51
URI: http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/7368

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet