Russian diplomatic and geopolitical efforts in Central and Eastern Europe in light of the crisis in ukraine

Kósa András (2014) Russian diplomatic and geopolitical efforts in Central and Eastern Europe in light of the crisis in ukraine. Külkereskedelmi Kar.

PDF BGF_Szakdolgozat_v3_final-1.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (840kB)

Absztrakt (kivonat)

Russian diplomatic and geopolitical efforts in Central and Eastern Europe in the light of the crisis in Ukraine Thesis written by András Kósa, International Relations, 2014. Nobody expected that agressive measures Russia taken against Ukraine in 2014, the annexation of the Crimea and the military operations in the Eastern parts of the country. While the Western world could think in the last 25 years that – although the history has not ended – the harsh geopolitics of the Cold War is over Vladimir Putin demonstrated that history is on the way back. What was the motivation of Vladimir Putin? What elements could take part in his decisions to start such a risky geopolitical game? What could be the Russian president’s future goals in the region? How the affected countries reacted to the challenge? What could be the consequences of the conflict? In my thesis I would like to find the answers mainly to theses questions. For my thesis I used covered interviews made by me with former and currently active diplomats, ambassadors, experts advisers and government officials who themselves took part in talks with Russian delegations and had direct informations and experiences with the approach and efforts Russian leaders have towards Central and Eastern Europe, could have relevant opinion about the possible origins and consequences of this conflict in Ukraine and the unexpectedly agressive measures taken by Russian president Vladimir Putin. I my thesis I could demonstrate Vladimir Putin’s action in Ukraine should have been motivated mostly be the fear that Russia could loose the „cordon sanitaire” in Eastern Europe, but beside it he have to face a series of inner problems hard to manage, and maybe an external action could enhance his legitimacy. Although the crisis in Ukraine demonstrated the deep divisions of the different geopolitical interests of the Central European countries and the Visegrad Four cooperation „got frozen” because of it, probably there won’t serious long term consequences to come in the region once the crisis is over, the NATO and EU membership mean a much stronger cohesive effect now. Russia however could loose a lot in the conflict, the first impacts already can be seen, the EU stands firmly by the sanction politics that cause serious losses for the Russian economy and beside it the current processes going on the world energy market will decline the country’s positions. Although Putin came to power as a „new hope” for the West, he has not just failed to modernise his country but turned to Russia a real autocratic regime. But by my sources cited in the thesis his reactions could be unpredictible, some of them belive Putin will retreate, but others are afraid of, he could raise the stake. It is stil an open question now. Budapest, 03.12.14. András Kósa Orosz diplomáciai és geopolitikai törekvések Kelet-Közép-Európában az ukrán válság tükrében Szakdolgozat, Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelmi Kar, nemzetközi tanulmányok (angol nyelvű képzés), levelező tagozat. Kósa András Senki sem számított azokra az agresszív lépésekre, melyeket Vlagyimir Putyin orosz elnök tett azok után, hogy a főként Kijevben és nyugat-ukrajnai nagyvárásokban zajló tüntetések hatására Viktor Janukovics elnöknek távoznia kellett a hatalomból. Putyin – sokak szerint egyszerűen „kihasználva a lehetőséget”, hogy Ukrajnában átmenetileg megszűnt a központi kormányzás – annektálta a Krím félszigetet, és katonai akciót indított a kelet-ukrajnai megyék ellen. Ha a nyugati világ vezetői nem is gondolhatták, hogy az elmúlt 25 évben a „történelemnek valóban vége lett”, de abban bizonyára bíztak – sok kritikusuk, például a neves lengyel származású, amerikai újságíró, Anne Applebaum szerint naivan – hogy a hidegháború klasszikus geopolitikai játszmái nem térnek már vissza. Mik lehettek Vlagyimir Putyin lépéseinek motiváló erői? Milyen elemek játszhattak közre az orosz elnök döntéseinek meghozatalában? Mik Putyin jövőbeni céljai Kelet-Közép-Európában? Milyen hatással van a válság a régió országaira, különös tekintettel a Visegrádi 4-ekre? Szakdolgozatomban ezekre a kérdésekre szeretném megtalálni a választ. A szakdolgozat elkészítéséhez fedett interjúkat készítettem volt, és jelenlegi nagykövetekkel, diplomatákkal, kormánypolitikusokkal és tanácsadókkal, akiknek első kézből lehetnek információi arról, hogyan is tekint a mindenkori orosz vezetés Kelet-Közép-Európára a Szovjetunió bukása után, mit gondol saját szerepeiről és lehetőségeiről, hogyan működik az orosz geopolitika „élesben”. Az interjúk, és a felhasznált szakirodalom, frissen megjelent elemzések segítségével sikerült kimutatnom, hogy Vlagyimir Putyin döntései mögött összetett okok húzódhatnak meg, de az egyik legfontosabb minden bizonnyal az a félelem volt, hogy Ukrajna nyugati integrációjával Moszkva elveszítheti azt a kelet-európai „cordon sanitaire”-t, aminek létét az orosz politika mindig is alapvető biztonsági tényezőnek tekintette. Emellett azonban minden bizonnyal komoly belső okok is meghúzódhatnak Putyin lépéseinek hátterében: a 2011-12-es választásokon egyértelművé vált, hogy a társadalom egyre nagyobb része kezd kiábrándulni a jelenlegi hatalmi politikából, Putyinnak szüksége volt valamilyen megerősítésre legitimációját illetően, ez a közvélemény kutatások alapján a krími akcióval be is következett. Az ukrán válság kétségtelenül felszínre hozta a régió országainak geopolitikai ellentéteit is, ez különösen a V4-ek tekintetében a lengyel és a szlovák illetve magyar álláspontok különbözőségében érzékelhető. Véleményem szerint ugyanakkor ezek az ellentétek még nem teszik lehetetlenné, hogy a jelenleg kétségtelenül „lefagyott” V4-es kooperáció újrainduljon, a közös EU-, és NATO-tagság nagyobb kohéziós erőt jelent hosszabb távon. Putyin ugyanakkor sokat veszíthet. az egykor a „Nyugat reménységének” tekintett orosz elnök volt képtelen volt országát modernizálni, és bekapcsolni a világgazdaságba, Oroszország ma is alapvetően az energiahordozók exportjától függ, a világban zajló technológiai változások pedig egyelőre vesztessé teszik közép-, és hosszú távon. Mindez ugyanakkor kiszámíthatatlan reakciókat is kiválthat Moszkva részéről – ezek jelenleg még nyitott kérdések. Budapest, 2013. december 3. Kósa András

Magyar cím

Orosz diplomáciai és geopolitikai törekvések Kelet-Közép-Európában az ukrán válság tükrében

Angol cím

RUSSIAN DIPLOMATIC AND GEOPOLITICAL EFFORTS IN CENTRAL AND EASTERN EUROPE IN LIGHT OF THE CRISIS IN UKRAINE

Intézmény

Budapesti Gazdasági Főiskola

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi és Európa-tanulmányok Intézeti Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi Tanulmányok

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Ukrajna, Oroszország, Diplomácia, Külpolitika
Felhasználói azonosító szám (ID):	Kósa András
Rekord készítés dátuma:	2015. Már. 05. 12:15
Utolsó módosítás:	2022. Aug. 25. 09:58

Actions (login required)

Tétel nézet