A nemzetközi környezetügyi kormányzás reformja és szerepe a fenntartható fejlődésben

Sepsi Tamara Szilvia (2014) A nemzetközi környezetügyi kormányzás reformja és szerepe a fenntartható fejlődésben. Külkereskedelmi Kar.

	PDF Szakdolgozat_ICR78N_final.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) Download (1MB)
	PDF sepsi tamara.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) Download (55kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom témájának egy, a nemzetközi kapcsolatok sajátos területét választottam, amely a nemzetközi környezetügyi kormányzás reformja és a jelenlegi nemzetközi napirend egyik legfontosabb tárgyalás alatt lévő témája: a 2015 utáni átfogó, fenntartható fejlődési keretrendszer kialakítása. Magyarországon ez egy kevésbé kutatott területet. A téma jövőnk szempontjából igen fontos és a jelenlegi nemzetközi folyamatos szempontjából aktuális. Szakdolgozatomban a főbb fogalmak meghatározását követően a környezetvédelem történeti áttekintését tárgyalom. A környezetvédelem története kapcsán bemutatom kronológiai szempontból a környezetvédelem, mint társadalmi tudatosság kialakulását és annak okait a környezetügy nemzetközi szintre emelkedéséig. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (United Nations, a továbbiakban: ENSZ) Környezetvédelmi Program (United Nations Environment Programme, a továbbiakban: UNEP) központi szerepet játszik a hatékony környezetügyi kormányzás megteremtésében. Dolgozatom harmadik fejezetében vizsgálom a nemzetközi környezetvédelmi kormányzás kulcsfontosságú intézményének, az ENSZ Környezetvédelmi Programnak létrejöttét és annak körülményeit. Bemutatom továbbá a nemzetközi környezetügyi kormányzás intézményi és feltételrendszerét, valamint a folyamatot, amely annak reformjához vezetett. A UNEP tevékenységének és a környezetügyi kormányzás rendszerének hatékonyságát az idők folyamán mind az ENSZ tagállamok, mind a tudományos élet szereplői megkérdőjelezték és jobbító szándékkal reformfolyamat elindítását sürgették. Elemző szempontú bemutatással írom le a reform egyes lépcsőfokait, és értékelem az eredményét. A reform eredményeként megváltozott a UNEP struktúrája. Az irányító szerv, a Kormányzótanács helyét, az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlés vette át. A környezetügyi kormányzás a fenntarható fejlődés definiálása óta szerves részét képezi a koncepció végrehajtásának. A fenntartható fejlődés napjainkban egy divatos hívószó, amelyet a nemzeti és nemzetközi politikában sokszor nem megfelelően használnak. Annak érdekében, hogy a világ áttérjen a fenntartható fejlődési pályára, számos nemzetközi politikai erőfeszítés történt és történik jelenleg is. Ennek megfelelően fontos szerepet kap a környezetügyi kormányzás a 2015-2030-as időszakra voantkozó, átfogó fenntartható fejlődési keretrendszerben. Az új, átfogó keretrendszer többek között, a globálisan elfogadott Fenntartható Fejlődési Célokra (Sustainable Development Goals, a továbbiakban: SDGk) fog épülni, amelyek a gazdasági, társadalmi és környezeti dimenziót kiegyensúlyozott formában integrálják. A Fenntartható Fejlődési Célokra vonatkozó javaslatcsomagot a magyar-kenyai társ-elnökséggel működő ENSZ Közgyűlés alá rendelt Nyitott Munkacsoport dolgozta ki. Megvizsgálom, hogy a javaslatcsomag mennyire elégítette ki a fenntarható fejlődés három dimenziónak kiegyensúlyozott megjelenítését, különös tekintettel a környezetvédelemre. Végül pedig átfogóan értékelem a környezetügyi kormányzás reformfolyamatát illetve annak eredményét. Értékelésemben kitérek arra, hogy a reform eredményeképpen alkalmas-e az új fenntartható fejlődési keretrendszerben a környezetügyi kormányzás az új kihívásoknak való megfelelésre, vagyis az integrált fejlődési keretrendszer gyakorlati végrehajtására. A fenntartható jövőnk nem nélkülözheti a megfelelő környezeti tudatosságot, erőforrásaink takarékos felhasználását és környezetünk védelmét világszinten. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy a környezetvédelmi kérdéseket intézményi szinten, az ENSZ rendszerén belül egy olyan szerv képviselje, amely képes a rendszer-szintű érdekérvényesítésre. A nemzetközi környezetügyi kormányzás reformfolyamatát azért indították el, hogy javítsák a környezetvédelmi kérdések kapcsán az együttműködést és ehhez a megfelelő intézményi struktúrát rendeljék mellé. A reformfolyamat azonban nem hozott átütő eredményeket. Ahogyan a UNEP létrehozásakor, a reform végjátékában, a 2012-es riói csúcstalálkozón sem volt meg a megfelelő politikai akarat arra, hogy a UNEP-et szakosított szervvé minősítsék. Sokan megkérdőjelezik, hogy a UNEP az átfogó 2015 utáni fenntartható fejlődési keretrendszerben a megújított intézményi struktúrával képes lesz-e a környezetvédelmi dimenzió képviseletére. Az új keretrenszer egy integrált, sokrétű keretrendszer, amely a gazdasági és társadalmi dimenziókat is lefedi. A környezetvédelmi kormányzás reformjának sikerességét a 2015 utáni fenntartható fejlődési keretrendszer végrehajtásában a UNEP megfelelő helytállása fogja mutatni.

Magyar cím

A NEMZETKÖZI KÖRNYEZETÜGYI KORMÁNYZÁS REFORMJA ÉS SZEREPE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSBEN

Intézmény

Budapesti Gazdasági Főiskola

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi és Európa-tanulmányok Intézeti Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi Tanulmányok

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	ENSZ, Környezetügyi kormányzás, Fenntartható fejlődés
Felhasználói azonosító szám (ID):	Turányi Nóra
Rekord készítés dátuma:	2015. Már. 05. 12:17
Utolsó módosítás:	2022. Okt. 05. 13:39

Actions (login required)

Tétel nézet