Mazur Timea (2017) A munkavállalókat fenyegető egyik legnagyobb veszély - A munkahelyi mobbing. Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg.
Előnézet |
PDF
mazur_timea_2017jan_publikus.pdf Download (3MB) | Előnézet |
Absztrakt (kivonat)
A fejlett országokban egyre nagyobb figyelmet fordítanak a munkahelyeken a pszicho-szociális tényezőkre, mint például a munkakörnyezetre, a munkacsoport összetételére, és az alkalmazottak közötti kommunikációra. A mai gyorsan változó világ megköveteli a cégektől a rugalmas szervezetet, hogy gyorsan tudjanak a különféle trendekre és a variábilis piaci környezethez alkalmazkodni. A vállalkozások számára világossá vált, hogy a rugalmasság a szervezeti forma mellett, főként pszichológiai jellegű. A gyors alkalmazkodás legfőbb fegyvere a vezetők és az alkalmazottak gondolkodásmódja és viselkedése. Szakdolgozatomban, egy olyan témát boncolgatok, amely véleményem szerint az egyik legveszélyesebb az alkalmazottak teljesítményére, a munka iránti hozzáállásukra, gondolkodásukra és a munkahelyi légkörre is mérgező hatással van. Ez a jelenség nem más, mint a mobbing, azaz pszichoterror. A jelenséget 20 évvel ezelőtt azonosították és, azóta több szakirodalom is megjelent a témáról. Sokan nincsenek tisztában a fogalommal, gyakran összekeverik a rossz természettel és egy-egy alkalmi piszkálódással. Ez a fogalom a legalább fél éven át tartó, szisztematikus, heti rendszerességgel előforduló zaklatást jelenti. Egy hosszú folyamat, melynek következményekét a munkavállaló pszichoszomatikus megbetegedésektől szenvedhet, kikerülhet a munka világából és egyes esetekben komoly személyiségtorzulást is okozhat. A szakirodalom megismerését követően primer kutatást végeztem, amely kvantitatív technikával, ezen belül online megkérdezéssel, hólabda módszerrel készült. Ennél a módszernél számszerűsíthetők az adatok és alkalmasak statisztikai elemzések elvégzésére. A minta nagysága 133 fő. A kutatás célterülete Zala megye, míg célcsoportja a zala megyei lakosok. A kérdésekre adott válaszok számszerűsített elemzésére statisztikai módszereket, arányokat, megoszlásokat használtam. A kérdőív anonim módon, önkitöltős formában volt elérhető 2016 áprilisában a kerdoivem.hu honlapon. A kérdőívet alapadatokra (demográfiai jellemzők, a kutatás szempontjából releváns ismérvek: nem, életkor, legmagasabb végzettség, lakóhely, munkahely típusa) és specifikus kérdésekre (A kitöltő ismeri-e a mobbing fogalmát? Élt-e már át munkahelyi zaklatást?(jelenlegi vagy korábbi munkahelyein) Mit tenne, hogy elkerülje a további zaklatást? Van-e tudomása a környezetében olyan emberről, aki mobbing áldozata?) tagoltam. A kérdőív zárt és nyitott kérdéseket is tartalmazott, így a válaszadók válaszalternatívák közül válogathattak vagy hétfokozatú skálán jelölhették benyomásaikat, érzéseiket. Kutatásom egyik fő kérdése az volt, hogy mennyien ismerik megyénkben ezt a kifejezést. Előzetes feltevésem az volt, hogy nem sokan vannak tisztában a fogalom valódi jelentésével, ezért fontos volt számomra a teljes definíció tisztázása a kutatásom résztvevői körében. A fő következtetésem az volt, hogy Zala megyében is jelen van a mobbing. Sajnos az a tapasztalatom, hogy a legtöbb esetben a vezető, vagy főnök a mobbing elkövetője, így az áldozatnak nincs sok választása. Vagy tűri a folyamatos zaklatásokat, vagy munkahelyet vált. A kutatásom eredményéből is kiderült, hogy a legtöbben hosszas őrlődés után ezt a megoldást választják. Valószínű, hogy, a zaklató vezetői pozíciója miatt hagyják figyelmen kívül ezeket az eseteket. De vajon mit is tehetünk a cég és maga az alkalmazott a pszichoterror ellen? Fontos a vezetők és az alkalmazottak folyamatos képzése, tréningeken való részvétele. Ugyanis a vezetőknek meg kell tanulniuk felismerni a konfliktuskereső embereket, problémás helyzeteket, és tudniuk kell kezelni, megoldani őket. Emellett olyan munka és szervezeti viszonyokat kell kialakítani, amelyekkel a konfliktusok kialakulását a minimálisra csökkenthetjük, hiszen így elkerülhető a stressz és a miatta kialakuló megbetegedések. A mobbingban mindenki veszít. Nem csak az áldozatra, hanem az egész cégre is hatással van. A terror rombolja a munkahelyi kapcsolatokat, a csapatmunkát, a hatékonyságot, az általános hangulatot és a munkamorál is visszaesik. Alkalmazottként fontos, hogy nyitott szemmel járjunk és a gyanús eseteket azonnal jelentsük, hiszen így a mobbing esetekre korábbi stádiumban derül fény, ahol még a folyamat nem okoz maradandó károkat. Bár egyéni és munkahelyi szinten kell kezelni a mobbingot, általánosságban elmondható, hogy lassan társadalmi problémává növi ki magát. Ez főként a mai rohanó világnak, stresszes életmódnak, a tolerancia hiányának és a folyamatos konfliktusoknak köszönhető. Véleményem szerint kis odafigyeléssel, megértéssel mi is tehetünk azért, hogy konfliktusaink nagy részét elkerüljük, és ezáltal a mobbing kialakulásának lehetőségét is a minimálisra csökkentsük.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Főiskola
Kar
Tanszék
Menedzsment és Gazdaságinformatikai Intézeti Osztály
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Konzulens(ek)
| Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
|---|---|
| Kulcsszavak: | mobbing, Munkavállaló, Emberi Erőforrás, zaklatás, Egészség |
| Felhasználói azonosító szám (ID): | Szabó G. Tibor |
| Rekord készítés dátuma: | 2017. Jan. 11. 10:21 |
| Utolsó módosítás: | 2017. Jan. 11. 10:22 |
| URI: | http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/9827 |
Actions (login required)
 |
Tétel nézet |
